Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
A magyarországi ruthének és az unio, a legrégibb időktől 1706-ig
424 A magyarországi ruthének egyházi viszonyai. Nem csoda, ha ily viszonyok között az egész 16. századon át s a 17. első felében a ruthének egyházi életében semmi örvendetes jelenséggel sem találkozunk. — A fegyverek zaja, melylyel akkoriban tele volt hazánk, hozzájok is elhatott, a politikai életben nyugtalanságot, az egyháziban hitközönyt, tétlenséget s az ebből folyó szellemi pangást vonva maga után. Természetes, hogy e korban a ruthéneknek a római szentszékkel való egyesülésre gondolniok sem lehetett, valamint hogy a lengyelországi ruthének brzesci (1594) uniója sem gyakorolhatott reájok semmiféle befolyást. Ennek részben az erdélyi fejedelmek is voltak okai, kik a protestantizmus buzgó terjesztői lévén, nem igen akarták megengedni, hogy a ruthének az általok annyira gyűlölt Rómával egyesüljenek. — Fiedler ugyan mondja,x) hogy a brzesci unió után a magyar- országi ruthének is egyesültek a szentszékkel, azonban azt hisszük, elég alaptalanul. Mert, ha a magyarországi ruthének a brzesci unió után csakugyan egyességre léptek volna Rómával, alig hihető, hogy rövid 10—15 év múlva visszaestek volna a schismába. Pedig azt kell mondanunk, ha elfogadjuk Fiedler állítását, mert 1612-ben, tehát alig 18 évvel a brzesci unió után szakadárok voltak, mint azt Krupecky Athanáz przemysli unitus püspök esete bizonyítja. E főpapot, kit az unió terjesztése czéljából Homonnay György hitt be az országba, midőn 1612. évi pünkösd napján a krasznobrodi zárdában fényes istentiszteletet tartott, a schismához ragaszkodó ruthén nép papjai által felbujtogatva, a templomban megtámadta, s a biztos haláltól csakis Homonnay gyors közbelépése által szabadult meg. Maga az akkori munkácsi püspök Sergius is ellenséges álláspontot foglalt el vele szemben s mint Kazy mondja2): „ne conspectum quidem Athanasii sustinuit, tenebras quaesivit, in latebras continuo se conjecit.“ A magyarországi ruthének között a Rómával való egyesülés létrejöttén egy munkácsi püspök fáradozott csak 1646 előtt, s ez Taraszovics Bazil volt. Azonban az ő fáradozása >) Sitzungsberichte der k. Akademie, Wien 1862. 486. 2) Historia Regii. Hung. Lib. U. 115. 1.
