Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
A magyarországi ruthének és az unio, a legrégibb időktől 1706-ig
422 A magyarországi ruthének egyházi viszonyai. A munkácsi püspökség keletkezése kétségkívül igen nagy fontosságú esemény a ruthének egyházi s politikai életében egyaránt. — Ha eddig jókora területen, nagyrészt idegen elemek közé ékelve, minden összetartás, minden szorosabb egyházi felügyelet nélkül éltek, — a püspökség keletkezése után megváltoztak a viszonyok s a ruthének mintegy új életre ébredtek. A munkácsi püspökségben a ruthének központot nyertek, melyen mindnyájan gyermeki kegyelettel csünghettek s melyhez, mint egyházi székhelyökhöz egész odaadással ragaszkodhattak ; központot, melyhez jövőjök legszebb reményeit köthették s mely köré csoportosulva, egyházi és politikai életük fejlődésén könnyebben közremunkálkodhattak, — Mi több, a munkácsi püspökökben a ruthén nép őszinte pártfogókat s jóakaró tanácsadókat nyert ; mert a püspökök legnagyobbrészt a nép kebeléből kerültek ki s így ismerték annak bajait és szükségeit s azokon tőlük telhetőleg segíteni iparkodtak ; együtt örültek a néppel jó napjaiban s együtt is szenvedtek vele, midőn eljött a megpróbáltatás ideje. Ez az oka, miért forrt össze annyira a kárpátalji ruthén nép ujabbkori története a munkácsi püspökség történetével s miért ragaszkodik e nép még ma is oly bensőleg vallásához és papjaihoz ! Lukács után egészen 1646-ig a munkácsi püspökök hosszú sora következett, ') kik az akkori nehéz viszonyok között többkevesebb sikerrel kormányozták a gondjaikra bízott híveket. Feladatuk kétségkívül nagyon terhes volt ; a protestantizmus, *) A történelem a következőkről tesz említést : János, 1551 táján, László, 1556 körül Hilarion, II. (Szent-Miklósy) László, Sergius 1601—1616-ig ; Evtimius körülbelül 1623-ig ; Petronius 1627-ig ; Gre- gorovics János 1627 —1633-ig ; Taraszovics Vazul 1633—1648-ig. V. ö. e tekintetben: Bazilovics Id. m. I. 21—83 1. Duliskovics Id. m. II. 59—94. Pelesz, Id. m. II. 355—359. Friedler : »Beiträge zur Gescb. d. Union der Ruth, in Nordungarn« a Sitzungsberichte der k. Akademie 1862. évi I—V. füzet. 484—490. lap. Megjegyezzük azonban, hogy a püspökök e sorrendje bizonytalan ; mert Bazilovics s Duliskovics Hilarion után még egy névtelennek adnak helyet, kiről Miksa okleveleiben van szó, mig Pelesz s Fiedler egy személynek tartják II. (Szent-Miklósy) Lászlóval. — Bazilovics mit sem tud Evtimiusról, mig Lucskay a Hilarion utáni időbe helyezi.
