Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

'■’x i: \ ’ ■ •■ • ■ i

II. Jézus Krisztus. 1. A világtörténet nagy drámája.

Ezek után megkezdette Jézus nyilvános működését. Vándorbotot vett kezébe, hogy hirdesse mindenfelé a népnek az üdv igéit. Egy ilyen útja alkalmával folyt le ismeretes beszélgetése a szamariai asszonynyal, Jákob kútjánál. A többi közt így oktatta őt Jézus: „Eljön az óra, és most vagyon, mikor az igaz imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát; mert az Atya is ilyeneket keres, kik imádják őt.“ Az asszony erre azt felelte: „Tudom, hogy eljő a Messiás (ki Krisztusnak mondatik) ; mikor tehát ő eljövend, hirdetni fog nekünk mindeneket.“ Mondá neki Jézus: ,.Én vagyok az, ki veled szólok.“ *)

Már ennél világosabban csak nem nyilatkoztathatta ki Krisztus isteni küldetését, hogy Ő a Messiás, a várva várt Tanító és vallásalapító. — Hasonló ehhez a következő elbeszélés is :

„És jőve (Jézus) Názárethbe, hol felnövekedett vala, és beméne szokása szerint szombatnapon a zsinagógába, és fülkéié olvasni. És adaték neki Izaiás próféta könyve. És föltárván a könyvet, azon helyre talála, hol Írva vala : Az Úr lelke én rajtam, azért kent föl engem, és elküldött engem örömhírt vinni a szegényeknek, meggyógyítani a töredelmes szivűeket, szabadulást hirdetni a foglyoknak, és látást adni a vakoknak, szabadon bocsátani a sanyargatottakat, hirdetni az Úr kedves esztendejét és a fizetés napját.“

„És összehajtván a könyvet, visszaadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei rajta függnek vala. O pedig kezdé mondani nekik : hogy ma teljesedett be ez irás előttetek.“ 2)

Lassankint egész csapattá nőtte ki magát tanítványainak száma, kik apostoli útjában kisérték; ők voltak zsengéje az új, Krisztus által alapítandó egyháznak.

„Lön pedig ama napokban, kiméne imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában tölté. És midőn megviradott, hivá tanítványait, és választa tizenkettőt közőlük (kiket aposi) .Ián. 4. 28-26.

*) Luk. 4, 16-21.