Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

Az u. n. generatio aequivoca. Mit tart felöle Virchow. 17

Vitn még kifogása a világfám érv ellen?

E.: Valóban hamarjában nem tudok semmit felhozni s meg kell vallanom, hogy ha vannak tények, a melyek más módon nem magyarázhatók meg, mint egy teremtő közreműködés s következőleg a teremtő föltevése mellett, akkor épen tudományosan kényszerítve vagyunk a teremtőt elfogadni.

A.: Vegyük már most úgy futtában a czéltani érvet is.

A világ tehát előttünk áll : A .modern tudomány“ azt mondja, hogy a világ nem egyéb, mint egy épület, a mely az élettelen anyagtól kezdve a gondolkodó emberig az építőmester hiányában egységes terv nélkül a szerencsés esetlegességek vagy inkább képtelen halálugrások egész sora által képződött. A keresztény bölcselet ellenkezőleg, egy egységes terv szerint különböző tények által teremtett egészet lát benne. Most figyelje meg a világot. Melyik keletkezési mód van a világ homlokára irva ? A terv nélküli vagy az egységesen tervezett ? Honnét van az, hogy minden rovar, minden féreg, minden emlős állat megtalálja a neki megfelő táplálékot? Honnét kapja a mezei egér azon ösztönét, hogy az összegyűjtött búzának leharapja a csiráját, hogy ki ne csírázzék ? Honnan van az, hogy a szarvasbogár hímje mint álcza, kétszer akkora gödröt

ás magának, mint a hasonló nagyságú nőstény ? Talán tudja ő, hogy később nagy agancsa fog nőni, nem úgy, mint a nősténynek, s hogy azért nagyobb helyre lesz neki szüksége ? Ki tanítja a nőstény kakukot, hogy megtudja különböztetni a rovarevő madarak fészkeit s hogy csak olyanokba rakja tojásait, a melyeknek tulajdonosai később fiait a megfelő táplálékkal látják majd el ?

Honnét van az, hogy a légkör sajátságosán kevert levegője az egész állatvilág lélegző szerveinek megfelel, és hogy a különböző gázoknak a szó szoros értelmében végtelen számban lehetséges vegyüléke közül épen az van meg, a melyben mi létezhetünk ? Honnét van az, hogy a földön épen általunk tűrhető hőmérséket, erőinknek megfelelő vonzóerőt, szervezetünknek megfelelő légnyomást találunk, •—• és nem egy pár ezer Reaumur fokot, nem 100 mázsányi súlyt, mint némely égi testen, a mely minket a földre húzzon, és hogy nem zúz

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra. 2