Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

I. Istennel vagy Isten nélkül ? 2. Isten a világ teremtője.

Természetes, ez mindent megold ; és miután más utón a megoldás lehetetlen, az embernek pedig valamely úton- módon származnia mégis kellett ; épen ebből következik az, hogy kényszerülve vagyok a dolgot mint tényt fogadni el. Ha most Angolországban vagyok, mig a kulturharcz előtt Németországban voltam; ha Németországból Angolországba más utak nem vezetnek mint a levegőben, a tengeren vagy alag- uton ; ha azonkívül bizonyos, hogy sem a levegőben sem az alaguton nem utaztam, akkor tény, hogy tengeren utaztam, és én ezen tényben bizonyos vagyok habár az egész utazás alatt aludtam volna is. Tehát a pari : Ha az ember a nem létből a létre jutott; ha ő ezen utat nem à la Darwin tette meg, más képzelhető mód pedig nincsen mint a teremtés: akkor a teremtés s ezzel együtt a teremtő létezése tény, melyet mint tényt el kell fogadnunk, habár saját szemeinkkel nem is láttuk.

Mit szól már most ezek után a világiam érvhez ? Meg van-e semmisítve, mint eleinte gondolta, a „modern tudomány“ által?

E. : Megvallom, ily erősnek nem gondoltam volna ezen érvet.

A. : Eddig még csak egy állomást hagytunk hátra. Önnek, hogy a világtani érvet elkerülje, már ezen állomásnál halálugrást kellett tennie a majomtól az emberhez. És még több ily halálugrást kell majd tennie, ha atheista akar maradni.

Legközelebb hasonló ugrás ismétlődik a növény és állatvilág ezer meg ezer fajának mindegyikénél. A fölött nem vitatkozom, ha vájjon a róka és kutya nem egyéb-e mint valami elfajzása a farkasnak, jóllehet ezt nem tartom épen valószínűnek. Lehetséges azonban, hogy eddig egynémelyikét egy speciesnek tartották, holott tulajdonkép nem egyéb, mint állandósult varietás. Hanem hogy egyátalában különböző válfajok ne legyenek, hogy az oroszlán ne legyen egyéb mint esetleges elfajzása a gilisztának, pillangónak vagy epernek ezt föltenni mégis ostobaság volna ! Mindennek van határa

Az ókorban tudvalevőleg volt egy olyan erős ember, a ki elbírt, egy ökröt. Ez az emelést borjúnál kezdte s mind-