Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
•:7S!P?5PPVF 12 I. Istennel vagy Isten nélkül? 2. Isten a világ teremtöje. emberré művelni, s még sem követi siker fáradozásaikat. A hitetlen természetbúvárok bizonyára nem kímélnének fáradságot, hogy ilynemű fejlődési példa által szétmorzsoljanak egy darabot az Isten létezése mellett szóló érvből ! És Darwinnak eme leszármazási elmélete, a mely szerint az ember az állatvilágon át a legalsóbb szerves lényekből fejlődik: miért állapodik meg épen az embernél ? Miért nem vezeti a fejlődési processust tovább még tökéletesebbre ? Miért nem nőnek az embernek lassanként szárnyai? Hiszen Daedalus és Ikarus ideje óta mindig szerettek volna az emberek repülni tudni ! Nagyobb joggal mondhatnám én azt, a mit Ön nekem a tapasztalásról előbb mondott : tőlem nem kívánhat semmi tapasztalati érvet, mert én az embert a teremtőnek egy egyszeri akarattényéből származtatom. Épen úgy nem várhat tapasztalati érvet arra nézve sem. hogy én egy könyvet olvashatok, vagy hogy Rómába utazhatom. Még hogy ha soha sem tettem is meg ezt, szabadságomnál fogva mégis megtehetem egyszer s aztán soha többet; képtelenség volna állítani, hogy X vagy Y nem utazhatik Rómába, mert tapasztalás szerint még soha sem utazott oda. Máskép áll azonban a dolog a majomelméletnél, a mely t. i. nem Isten szabad elhatározásán, hanem a majom benső képességén alapúi. Ha eme képesség fejlődésében egyszer az emberig jutott, úgy ezt még többször is meg fogja tenni ; és még most is kellene találkoznunk hasonló átmenetekkel ; azután a majom és emberi koponyák közötti nagy különbségnél fogva a tapasztalásnak kellene a fossilis maradványokban a kettő között az átmeneti fokokat felmutatni. Ilyenek azonban nem találhatók, ezzel tehát természetesen a majomelmélet el van ítélve. Az elmondottak csupán az ember és a majom testei közötti különbségre vonatkoznak. Még nagyobb lesz az ür és a faji különbség, ha az embernek az aegyptusi s assyriai épületek és föliratokban évezredek előtt nyilvánuló és még most is állandóan újabb föltalálásokra képes szellemét és művelődésképességét összehasonlítja a majomnak mindig ugyanazon állapotban maradt ösztönével és utánzó hajlamával. Hogyan
