Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Vallás és szinpad, vagyis a dráma valláserkölcsi szempontból tekintve
. ■ A dráma vallásosítása. 341 sicizmussal s megteremték a keresztény új drámát.“ Nem is csoda ! A kath. egyház liturgiája ép azért oly megragadó, hogy még a protestáns Nagy Frigyes ajkaira is azon mély értelmű vallomást csalta : a katholikusok úgy imádják az Istent mint Istent, míg a reformátusok úgy bánnak vele, mint hozzájuk hasonlóval, — mert a legerőteljesebb drámai mozzanatokat, a megjelenítés, érzékeltetés legváltozatosabb formáit egyesíti magában. S ha ezt általában elmondhatjuk a kath. liturgiáról, mennyivel nagyobb súlyt nyer állításunk, ha a kath. istentisztelet góczpontjára, a sz. mise áldozatra irányozzuk tekintetünket, mely Üdvözítőnk kereszthalálának folytonos megújítása. Az egyház igyekezett is, hogy a világtörténelemnek e legfönségesebb eseményét, a megváltás rendszerének legmagasztosabb jelenetét a lehető legméltóbb alakban, a leglélekemelőbb szertartások közt szemléltesse híveivel. A szentmise áldozat tulajdonképeni magva, teljes mivoltja a kenyér és bor átváltoztatásában s a Krisztus testévé és vérévé lényegült kenyér és bor feláldozásában rejlik. De mily bámulatra gerjesztő találékonyságot fejtett ki az egyház, hogy e dicső hittitkot minél ragyogóbb keretben ábrázolja! íme itt van a legelső mysterium, melyben a költészetnek három főrendű elemét a vallásos lelkesültség által ihletett teremtő elme oly gyönyörű összhangzásban tudja feltűntetni. Ha a régmúlt idők kimagasló eseményeinek visszasugárzó emlékein lángra gyulád lelkesüléstek hamvadó tüze, hallgassátok meg a sz. misében előforduló leczkéket és evangéliumokat, az ó- és uj-szövetség világra szóló történetének eme ritka műgonddal s a. körülményekre figyelő tapintatossággal kiválogatott részleteit. Ez a szent miseáldozat epikai oldala. Ha édes gyönyörtől duzzad kebletek a dal és ének föllengő szárnyalásaira, hallgassátok meg a magasztos lendületű Prae- fatiót, Pater noster-t, Glóriát, Gredó-t, Ite missa est-et, melyeknek magasratörő dallamai a megmérhetetlen magasságban tündöklő csillagok fényével ölelkeznek. Ily égbe emelő szárnyakat kölcsönöz a lyrának a sz. miseáldozatban az egyház.
