Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Vallás és szinpad, vagyis a dráma valláserkölcsi szempontból tekintve

A sülyedés okai.

333

1869-ben a gonosz irányú sajtó Ubryk Borbála esetéről koholt hazugságokkal izgatott a kath. egyház ellen. Elgondolható, hogy oly hatásos történetet, mint a milyen azé a szerencsétlen őrült apáczáé volt, a színpadon is elő kellett adni. „E napokban, mint a Kath. Néplap tudósítója írja, egyik vidéki városban a vándorszínészek az „Ubryk Borbála“ czímű színművet játszották. Játék után a nép tódult kifelé ; egy tenyeres talpas szolgáló felhevülve a látottakon azon észrevételre fakadt, hogy még az az anya sem jóravaló, a ki papot szül. Mire udvarlója, egy szurkos bajuszú kocsis azt jegyezte meg, hogy : „valahány pap van a világon, szeretném agyonverni mind.“ ')

íme ! a színművekben kifejezésre juttatott téves eszmék mily hamarosan a tömeg közé röppennek a világot jelentő deszkáról ; befészkelik magukat a szív redőibe s nem virág az, hanem dudva, a mi belőlök sarjad.

VI. A sülyedés okai a korszellemben, közönségben s a színműíróban keresendők.

Ennyire sülyedt a mai színművészet ! Hatása folytán a szív az elnemtelenedés, az ízlés az eldurvulás veszélyének van kitéve s az igazi színműveltség helyét az álművelődés csillogó máza foglalja el.

Ez elaljasulás láttára elszorul a szív s az eszmélkedő lélek azon megdöbbentő tűzesetekben, melyek már annyi színházat elhamvasztottak, többet lát egyszerű véletlenségnél vagy hanyag gondatlanság következményénél.

Fölsch Ágost hamburgi mérnök „Theaterbrände und die zur Verhütung derselben er ford erlichen S chu tzm assregeln (Hamburg 1878)“ czímű müvében a Krisztus előtti 14. évtől számítva egész 1877. (Kr. u.) 523. színházi tűzvészt sorol föl, még pedig csakis azokat, melyeknél az egész épület megsemmisült, s ezekből 460 esik a lefolyt száz évre.

Ám vezessék vissza mások ez ijesztő arányban gyara‘) Kath. Néplap. 1869. 41. sz.