Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Vallás és szinpad, vagyis a dráma valláserkölcsi szempontból tekintve
A színművészet és az Egyház. 319 előszeretetről, melyben a közönség a színművészetet részelteti. így a „Journal dés Débats“ szerint — csak Európában — ide nem értve az apróbb vidéki színházakat 1457 színház van ■), mely számból Olaszországra 348, Francziaországra 337, Németországra 194, Spanyolországra 160, Brittaniára 150. a magyar-osztrák monarchiára 132, Oroszországra 44, Belgiumra 34, Hollandiára 29, Svájczra 20, Portugálliára 16, Svédországra 10, Dániára 10, Norvégiára 8, Görögországra 4, Törökországra 4, Romániára 3, Szerbiára 1 esik. — Honunkban különösen a két utóbbi évtized alatt gyarapodik rohamosan a színházak száma. Jól esik látni a nemzeti műveltségért lelkesülő szívnek, mint kelnek nemes versenyre vidéki városaink Thália számára díszes, palotaszerű épületeket emelve, s hogy mily elismerésre méltó buzgalmat fejtenek ki a honiművészet felvirágoztatása érdekében. III. A színművészet és az Egyház. A színészet elalja sodása. Eltér hivatásszerű rendeltetésétől : a corruptio előmozdítója lesz. A színművészet tehát a történelem és köztapasztalat adatai szerint emberi természetünknek nemcsak hogy megfelel, sőt annak úgyszólván magasabbrendű szükségletei közé tartozik. Ennélfogva a kath. egyház sem kárhoztatja a színművészetet, ha az magasztos czéljához híven helyes irányban halad. A kath. egyház, mely mint gyöngéden szerető édes anya gyermekeit, keblére öleli a művészeteket s azokat ápolja, nemesíti s felmagasztosítja, a költészetnek legősszerűbb neméről, a drámáról sem feledkezett meg. Mintegy örökbe fogadta a kiélt pogányság gondatlansága következtében elcsene- vészedett árváit, s a liturgiának egyik mellékrészévé tevén a hívek szeretetét s vonzódását iránta felébresztette s fokozta. Csakis akkor kezdte szelíden feddeni s dorgálni, midőn a fel') Ez értekezés 1884-ben Íratott, tehát a számadatok is azon időre vonatkoznak.
