Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
Eredeti bűn ; szeplőtelen fogantatás és megszentelő malaszt. 205 Isten az első ember elé tilalmat szabott, hogy érvényesítse szabadságát a teremtő iránt való engedelmességben. Ádámot Isten az egész emberinem ősatyjává és képviselőjévé tette, ha Ádám engedelmeskedik, az egész emberinem enge delmeskedik, Ádám engedetlensége pedig az összes emberinem engedetlensége is. Ekként Isten Ádámot titokszerű módon az egész emberinem képviselőjévé tette. Ádám nem állotta ki a próbát s ennek következtében Ádám bukásának, bűnének és büntetésének az egész emberinem is részesévé lett, elvesztette a megszentelő malasztot s a mennyországra való polgárjogát. Mikor azonban azt mondom, hogy Isten az egész emberi- nemet Ádámtól való jogi függésbe helyezte, úgy hogy e függés következtében az egész emberi-nem részese is lett Ádám bukásának, önmagától értetődik, hogy Krisztust, az élő Isten egyszülött fiát kiveszem, jóllehet Máriától való születése által ő is Ádám utódai közé tartozik. Krisztus mint új Ádám jelenik meg, mint új ősatya, ki eltörlője a bűnnek, miként az első Ádám elkövetője volt annak. Valamint azonban Éva részt vett Ádám bukásában, sőt erre őt csábította : úgy a második Ádám művében is részt vett egy második Éva, a mindenkoron tiszta, a mindenkoron szeplőtelen Szűz, „az isteni malaszt anyja“, kihez így szólott az angyal : „Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között!“ x) S miként Éva a kígyó szavára, úgy hallgatott Mária az angyal szavára: „íme az Ur szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint,“ 2) S Máriának ezen beleegyezése, e „fiat“, ezen „legyen“ következtében „az Ige testté lön, és miköztünk lakozék.“ 3) S vájjon e második Éva valamikor Ádám bűnének részese lett volna ? Az egyház a szentírásra és a hagyományra támaszkodva, az ellenkezőt tanítja ; a tridenti zsinat ugyanis .azt mondja: „hogy ama határozatba, mely az eredeti bűnről szól, a boldogságos és szeplőtelen szűz Máriát, az Isten anyját 1 1) Luk. 1, 28. 2) Luk. 1, 38. 3) Ján. 1, 14.
