Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
166 III. A kath. egyház és tanai. 5. Zsinatok és hitvallások. Máriától, kínzaték Pontius Pilátus alatt, felfeszítteték, megírnia és eltemetteték ; szállá alá poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada, felméne mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbja felől, onnan lészen eljövendő Ítélni eleveneket és holtakat. Hiszek szent Lélekben, egy szent közönséges keresztény anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, bűnök bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet.“ Talán csodálkozik, hogy ezt írom: „egy szent közönséges keresztény anyaszentegyházat“ és nem „egy szent keresztény anyaszentegyházat.“ De már hiába a görög xüöoXixtjv és a latin catholicam-ot nem lehet máskép, mint „katholikus“ vagyis „közönséges“-sei fordítani, így fordították azt a protestantizmus keletkezése előtt is. Önöknek, protestánsoknak, alkalmatlan volt az a „katholikus“ szó, s azért a „katholikus“ helyébe a „keresztény“-t tették és a keresztény egyház alatt a keresztény nevű vallási társulatok összegét értették ; ezen vallásfelekezetek Önök előtt részleges egyházaknak látszottak. Mi katholikusok ellenben, a katholikus egyház alatt, melyről az apostoli hitvallás szól, azon vallási társulatot értjük, melynek feje a pápa. Azon vallások, melyek attól elszakadtak, előttünk csak felekezetek. De oly összegy- házat, mely ezen felekezetek ellentéteit a kath. egyházzal együtt magában egyesítené, nem ismerünk. Ha léteznék ilyen, az a magában egyesített külömböző, egymásnak ellentmondó tanok miatt, valóságos Babylon lenne. De térjünk vissza a hitvallások fejlődésére. 2. Az apostolok utáni időkben a kereszténység mindig tovább és tovább terjedett egész a legtávolabbi országokig. Az összes püspökök már nem jöhettek olyan könnyen össze, mint a Krisztus mennybementele utáni első időkben az apostolok. A folyton megújított üldözések újabb akadályt képeztek, mig végre Nagy Konstantin a kereszténységhez tért és maga is tevékeny részt vett egy egyetemes zsinat létrehozásában. Nagy Konstantin alatt tartatott az első zsinat 325-ben, Nicaeában, mely, ha az apostolok zsinatát nem számítjuk, az első egyetemes zsinat volt. A nicaeai zsinatnak főleg az volt feladata, hogy az ariánok
