Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)

Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra

% II. Jéz us Krisztus. 3. Jövendölések és ezek teljesülése.

hasonlítás megmutatja Önnek, hogy nem esetlegesség, sem emberi sejtelem vagy leleményesség, hanem csak Isten min- dentudósága nyithatta meg az ó-szövetség látnokainak a távol jövőt úgy, a mint az történt. Ebből aztán tagadhatatlanul az következik, hogy mind a látnok, mind pedig az általa megjövendölt Messiás isteni hitelességgel bírnak.

Előveszem tehát a főbb jövendöléseket.

1. Mindjárt a bűnbeesés után egy megváltó Messiás igértetett, kinek asszonytól kellett születnie, hogy meg- rontsa a kígyó fejét. ') E megváltónak nemcsak az volt a feladata, hogy az embereket tanítsa, hanem az is, hogy az Istent kiengesztelje. Mint láttuk, Istennek és embernek kellett lennie egyszerre : embernek azért, hogy szenvedhessen, Istennek azért, hogy szenvedése által végtelen értékű elégtételt adhasson. Hogyan teljesedett be e jövendölés a názáreti Jézusban. nem tartom szükségesnek fejtegetni.

2. Évának összes utódjai valának tehát kijelölve talajúi, a melyből a megváltónak kelle származnia. E talaj Noé idejében szűkebb határok közé, Szem maradékaira lett szorítva. „Áldott Szem Ura Istene, az ő szolgája legyen Kanaán!“2) Szem utódjaiból született tehát a Megváltó.

3. Még szűkebbé valnak a korlátok, midőn néhány századdal később Ábrahámra, Szem egyik utódjára szorítkozik az ígéret „És nagy nemzetté teszlek téged — így szólt Isten Ábrahámhoz, midőn a zsidó nép még nem is létezett — és megáldalak és felmagasztalom nevedet, és áldott leszesz. Megáldom a téged áldókat és megátkozom a téged átkozó- kat és te benned megáldatnak a föld minden nemzetségei“.3) És ezek meg is lettek áldva Ábrahám ivadékában, a názáreti Jézusban.

4. Sőt Isten oly parancsot ad Ábrahámnak, a mely világosan az Isten fiának egykori engesztelő áldozatát jelképezi, midőn mondja neki : „Vedd egyetlen egy

') Mózes 1. 3, 15.

*) Mózes I. 9, 26.

3) Mózes I. 12, 2 és 3.