Munkálatok - 51. évfolyam (Budapest, Buschmann F., 1888)
Edgár, vagy atheizmusról a tiszta igazságra
74 II. Jézus Krisztus. 1. A világtörténet nagy drámája. Lényegileg tehát ez az evangélistáknak a Jézus Krisztus életéről, haláláról és föltámadásáról szóló történeti előadása. Mindezen eseteket, különösen pedig azokat, amikor az Üdvözítő feltámadása után megjelenik, lehetőleg körülményesen közlöm Önnel, mivel a kereszténység eredetétől fogva Jézus Krisztus személyisége, meg főképen föltámadása szolgál a keresztény hitnek és reménynek alapjául. Ennélfogva már sz. Pál értesít Krisztusnak többrendbeli megjelenéséről, úgy azokról, a melyek az evangéliumban említve vannak, mint azokról, a melyekről ugyanott nincsen említés téve. így egyebek között elmondja, hogy Krisztus bizonyos alkalommal „megjelent több, mint ötszáz atyánkfiának egyszerre ; kik közöl sokan élnek még mindez ideig, némelyek pedig elaludtak.“ Ezután a korinthusbeliek kedvéért, a kikhez sorait intézi, hozzáteszi : „Ha tehát az hirdettetik, hogy Krisztus feltámadott halottaiból, mikép mondhatják némelyek tiköztetek, hogy nincsen halottak feltámadása? Ha nincsen halottak feltámadása, úgy Krisztus sem támadott fel. Ha pedig Krisztus fel nem támadott, úgy hiábavaló a mi prédikálásunk, hiábavaló a ti hitetek is. Akkor mi Istennek hamis bizonyságaiul tartatnánk, mint a kik bizonyságot tettünk Isten ellen, hogy feltámasztotta Krisztust ; kit nem támasztott fel, ha a halottak fel nem támadnak . . . Ha csak az életben van reménységünk Krisztusban, minden embereknél nyomorultabbak vagyunk.“ *) Azonban térjünk vissza újra az evangélium elbeszélésére ! Az előbb nyert utasítás értelmében „a tizenegy tanítvány pedig Galileába méné ama hegyre, hová Jézus rendelte vala őket. És látván őt, imádák, némelyek pedig kételkedének.“ ,,És hozzájok menvén Jézus szóla nekik, mondván : Minden hatalom nekem adatott mennyben ésaföl- dön. El menvén tehát tanítsatok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében; tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam ') Korinth, i I. 1. 15, 6 -19.
