Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526)
2. §. A világi papság és a szegényápolás. 209 elhunyt tagok temetéséről, s az egyesület vagyonából, a mely felelős pénztárnok kezelése alatt állott, alamizsnálkodtak. Később világiakból is alakult ily társulat. Ismeretes még e korszakból a Szentlélek ről nevezett jótékony társulat, mely a hasonló nevű befégáptrfÓT*end czéljainak előmozdítását tűzte ki feladatául. Már a rend legnagyobb jótevője és hires római anya-kórházának (ospedale de S. Spirito in Sassia) megalapítója III. Incze pápa alkalmat nyújtott, hogy a renden kívül állók is, mint pártolók hozzá járuljanak e kórház gyarapításához. IV. Jenő 1446-ban megújítá a confraterek társulatát, s a tagokat búcsúkban részesítő, ügy a rend, mint a társulat el volt terjedve hazánkban, a mi kétségkivül a papság buzdítására és példaadására történt. A rend római anya-kórházának levéltárában talált jegyzékben több magyar pap névszerint fel van sorolva, mint a társulat tagja.2) A tagok belépéskor fizettek három arany forintot azon túl évenként egy garast. A befolyó összeg a rend kórházaiban ápolt szegények és betegek javára fordíttatott. A papi hivatás és buzgalom élesztésére huszonnégy szepesi plébános külön társulatot alkotott, a mely a lőcsei krónika szerint már 1248-ban egybe fűzte az említetteket. 1298-ban megújították a Szentlélek és bold. Szűz védelme alatt „már régen fennállott“ társulatukat. A szövetkezet a protestantizmus elterjedéséig fennállott, a tagok érdekeit sikerrel védelmezte, tekintélyes pénzösszegek felett rendelkezett, de a jótékonyság terén folytatott működésük részletei ismeretlenek. 3) Hivatásából kifolyólag, mint a hívek lelki gondozója, a !) A kalandos társulat gyanútlan nevezetét vette fel azon szövetkezet is, melyet Báthory István alakított 1525-ben számos főúr és előkelő nemesből, a hatvani országgyűlés végzéseinek megsemmisítésére, hol a köznemesség aratott vala győzelmet. L. Fraknói V. Magyarország a mohácsi vész előtt 160. 2) Budik ,.Iter Romanum“-ában ismertette számos római könyv- s levéltár adatait. A magyar vonatkozású részeket összeállítá belőle Nagy I. „Római re- gesták“ ez. alatt. Tört. tár IV, 228—260. A Szentiélek-kórház jegyzeteiben olvassuk : Matthias Episcopus Vesprimiensis de Ungaria, intravit confraternitatem S. Spiritus die V. mensis Junii 1447. pro quo venerabilis dominus Paulus de Emenud eiusdem eccles. praepositus solvit ducatos tres et grossos duos. Item dom. T hornas C an tor et Canonicus ipsius eccles. Vespri- mensis solvit pro eadem pro aliis octo annis die XXII. Sept. Említtetnek még : frater Joannes de Megies, et frater Wolfgangus de Ebersdorf ord. s. Beued. Andreas plebanus de Encisdorf 1452. Albertus de Wethes Episcopus de Vesprim 1847. Lad. de Boskovitz et nigro monte praepositus Vesprimensis major, 6. febr. 1582. I. 1. 237. 3) Wagner i. m. I. 268. RATZINGER, az egyházi szegényápolás története. 14
