Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig

Bi 32 férfiből álló csoport cziterában képezi magát, 60-an tornagya- korlatokat tesznek. Hétfőn esténkint félórai vallástani oktatás van, azután földrajz, ezt ismét az ipartörvények váltják fel“. A mos­tani elnök, Mayr G. külön pályadijat tűzött ki, hogy munkásságra ösztönözzön. A pályadij kiadása évenkint sz. György napján tör­ténik. A Wittelsbach-féle alapítvány kezelösége is 400 márkát ajánlott fel szorgalmas legények jutalmazására. A számadási jegy­zék tudatja, hogy valamennyi előadási órákra nagyon szorgalmasan jártak. Az egylet takarékpénztára 166 betevőtől 79,149 márkát tartalmaz. A testvéregyletekből 1802 legény utazott Münchenbe munkakeresés végett, kik ingjmn 5240 szállást nyertek s 3699-szer étkeztek. Továbbá ruhát is adtak azoknak, kiknek nem volt“. A legény-egyletek, természetesen kissé más alakban, Fran- cziaországban is elterjedtek, hol „l’oeuvre des cercles catholiques d’ouvriers“ név alatt lassanként jelentőségre emelkedtek. Elterjedé- sök körül kiválóan a két munkásapostol, P. Ludovic és Allét, valamint gróf de Mun Albert szereztek érdemeket. Több mint 400 egylet létezik körülbelül 50,000 taggal. Azon czélt, melyre Francziaországban a szegényápolás körül az asszonyok törekesznek, Németországban az Erzsébet-egy- let igyekszik megvalósítani. Feladata a házi szegényeknek és szegény betegeknek testi s lelki alamizsnát nyiijtani s elhagyatott gyermekeket nevelő-intézetekben elhelyezni. Minden rangbeli asszo­nyok s hajadonok vannak az egylet tagjai között. Azonban nem eszközli ugyanazt, mit hasonló nőegyletek Francziaországban ; ha­sonlóképen a német sz. Vincze egyletek sem fejtenek ki oly tevé­kenységet s erélyt, mint a francziák, melyek olyannyira képesek a szükség minden nemeihez alkalmazkodni, s a kivánalmaknak minden tekintetben megfelelni, hogy valóban utolérhetetlenek. Azonban daczára, hogy Németországban oly nagy hiány mutatko­zik a kath. egyleti élet terén a szeretet érdekében, mindazonáltal tagadni nem lehet, hogy a sz. Vincze- és Erzsébet-egyletek már elégséges alapul szolgálnak, hogy rájok a hitközségi szegényápolás épületét majdan felemelni lehessen. Kiválóan fontos Bajorországra a „szegény iskola­nővérek“ egyesülete, melyet Wittman és Job alapítottak. A keresztény szeretet szelleme, melyet a szegény iskola-nővérek nö­vendékeik szivébe csepegtetnek, továbbra is sokáig és állandóan tevékeny marad, úgy, hogy a vezetésök alatt nevelkedett leányok később is rendesen példás életet folytatnak. Ausztriában és Amerikában hasonlóan elterjedtek a szegény iskolanővérek. 106 III. A hitújítástól a jelenkorig. 1. Az egyházi szegényápolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom