Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526)
194 Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon. nem Toltak pontosan kijelölt határai, ez okból János püspök és a káptalan két tagja kérelmezték közös birtokuk megyéinek kijelölését. ') Győrben ugyanily viszony állott fenn a püspök és káptalan között, a minek némi megőrzésére a püspök bizonyos ünnepeken megvendégelte az egész káptalant, majd pedig ingatlannal váltotta meg e kötelezettséget.2) A kanonokok közös lakása s a püspökkel való közös birtokolása a XII-ik század folyamán lassanként mindenhol megszűnt. A püspök átengedé az ingatlan birtokok, az egyházmegyei tizedek egy részét3) s a székesegyházi obla- tiókat, a mely javak a jótevők alapítványaival gyarapítva képezték a káptalani birtokokat. 4) Ezeken a kanonokok közösen gazdálkodtak, s a jövedelmet feloszták egymás közt. 2. §. A világi papság és a szegényápolás. A magyar egyház keletkezésekor Európa keresztény államaiban szervezve volt a szegényápolás ügye. Németországban a XI. századra esik a hitközségi szegényápolás virágzásának korszaka, Angolországban teljes érvényben volt, Franczia- és Olaszhonban legalább a kolostorok még fentartották. Alapjában véve mindezen országokban a Karolingek módszere vétetett alkalmazásba, a mely szerint a püspökök és kanonokok összes jövedelmeik negyed, a plébánosok tizedeik negyed, s az oblatiók fele, illetve a szegényebbek harmadrészét fordították a szóbanforgó czélra, míg a kolostorok bevételeik tizedrészével siettek az ügyefogyottak gyámolí- tására. Hazai egyházi törvényhozásunk is frank formák után indult. A a negyedeiéi, sz. István idejében alkotott határozatok értelmében az egyházmegye vagyonának őre a püspök volt azon kötelezettséggel, hogy azt az egyházi kánonok szerint kezelje. 6) Részletes intézkedéseket azonban nem találunk sz. István törvényeiben az egyházi vagyon !) Cod. dipl. I, 448. Balicsnál i. m. 386. s kv. 2) Villányi Sz. i. m. 169. 3) Ezen az alapon látjuk a káptalanokat teljes tizedek birtokában. Batthy. Leg. eccl. I, 424. 11, 498. 4) A főpapok első és fo gyarapítói voltak a káptalani javaknak. Ekként segíti Martyrius érsek az esztergomi, Saul érsek a kalocsai, Katapan, Robert, István püspökök az egri, veszprémi, zágrábi kanonokokat. L. Lányi-Knauz i. m. I. 367—370. 1. 5) S. Steph. Deer. L. 2. c. 2. „Volumus ut episcopi habeant potestatem res ecclasiasticas providere, regere, gubernare atque dispensare, secundum canonicam auctoritatem.“ Szóról szóra megegyezik a 813-ki mainzi zsinat 8. can-val. L. e mü I, 203.