Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon (1000-1526)
190 Adatok az egyházi szegényápolás történetéhez Magyarországon.-érsekek, püspökök, apátok s más egyházi személyek alapítványaitól, a nemességnek párját ritkító áldozatkészsége is sokban gyarapító az egyházi vagyont, legtöbb esetben fekvő birtokok adományozása által. ') A felszaporodott birtokok megoszlottak a nagyobb és kisebb egyházi javadalmasok között. Az előbbiek birtokosai a püspökök voltak. A plébániák ellátására pedig sz. István két jobbágyot és két telket rendelt egy lóval, hat ökörrel, két tehénnel s harmincz- négy birkával. Ily módon gondoskodva volt termő földről, beruházásról és munkás kézről.2) Későbbi időben ugyanily eljárást követtek plébániai javadalmak alapításánál.3) Ingatlanon kívül a tized és oblatiók képezték az egyházi jövedelmek forrását. A tized eredete egykorú a püspökségek alapításával. Sz. István törvénykönyvében is elrendelte a tized fizetését, kétségtelen Tizedek. , , , , . S azonban, hogy mar a törvény megiratasa előtt, rögtön az alapítás után gyakorlatba vétetett.4) Az egész egyházmegye termékei után adtak tizedet, a mely eleinte gabonából, szőllőből, marhából állott, de később más tárgyakra is kiterjedt. Az 1481-ik országgyűlési. t. ez. mérsékelve a tizedjog terjedelmét, az ország régi szokása szerint „a bort, gabonát, bárányokat, méheket, kölest, rizst, árpát, zabot“ jelölte ki tárgyaiul.5) Régibb törvényhozásunk a tized behajtása körül elég szigorú eljárást követett. Inkább megfelelt az egyház szellemének azon intézkedés, a mely Zsigmond óta alkalmaztatott, s az 1411 : 5—6. ban megtörtént, hogy a javak visszaszedésénél az egyháziaknak jogos czimen szerzett birtokaihoz is hozzányúlt. Később e javakat — sérthetetlenségük érdekes bizonyságául — visszatértté. V. ö. Villányi Sz. i. m. 54. Knauz N. i. h. M. Sión 'VI, 177. ') Világot vet az egyházi vagyon alkotó részeire a veszprémi püspökség -ősi birtok-állománya. Nevezett egyház birtoka sz. István, sz. László, I. Béla királyok adományaiból keletkezett. Sokat adott Gizella királyné, sz. László neje Merena falut. Egyéb jótevők ; Chudul, Fonsol, Balázs főispánok; Bala, Elus birtokosok ; Máté püspök, Protás ispán voltak. Cod. dipl. I, 448. Lányi-Knauz Magyar egyháztört. I, 384. 2) Deer. L. II, e. 34. A frank capitulárék csak egy „mansust“ rendeltek a plébánosnak. A mansus vagy mansio — telek, sessio, curia, larens azonos fogalmak — terjedelme, a mennyire az oklevelekben tapasztalható ingadozás a számítást megengedi, 30—60 magyar holdra (1200 Q°) tehető. Két mansus — egy aratrum, ekealj. L. Villányi i. h. 111 —113. 1. 3) L. Lányi-Knauz i. m. I, 458. ‘) V. ö. Batthy. Leg. eccl. I, 81. Balies L. A róm. kath. egyház tört. Magy. 382. 5) L. Lányi-Knauz I, 378.
