Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig

egész népnek emelésére s erkölcsi és szellemi haladására szolgálnak“. A szeretet tavaszának beálltával számtalan meghidegűlt lélekbe újra visszatérne a hit melege, s kik téves vagy holt hit mellett elváltak es kerülték egymást, újra találkozniok kellene és egymásra ismerniük a szeretet által megszentelt élet közösségében. Könyvek útján, monda Dupanloup, sohasem fognak találkozni azok, kik egymástól elidegenedtek, egyedül a szeretet művei fogják őket újra egyesíthetni. ])

Az önkény tes szegényápolás visszaállítása a nép részéről valódi keresztény érzületet, a papságban pedig szakértelemmel párosúlt kötelességtudatot tételez fel. Szükséges továbbá, hogy a világi hatóság rendeltetésének tiszta tudatában erőihez mérten gyámolítsa s ápolja az egÿ- ház által felébresztett s fentartott magánjótékonyságot s kötelességének ismerje azt támogatásával segíteni.

Ha az előbbi két kellék nagyobbrészt meg is volna, de nem lehet ugyanezt mondani az utolsó feltételről. Ma az állammindenhatóság elve uralkodik az elmék felett, s azt hiszik, hogy az állam hatáskörét nem lehet eléggé kiszélesbíteni. Azonban az állammindenhatóság és államszoczializmus hajótörést fognak szenvedni a viszonyok ellenállhatatlan erején, s már-már mutatkoznak erre nézve az előjelek. Nem messze van már azon idő, midőn majd a segélyre szorulók száma s a szegényadó fejében fizetett illeték oly magasra emelkednek, hogy azon kör, melynek tagjai önelszegényedésök veszélye nélkül volnának képesek ama teker viselésére, mind szűkebbre és szűkebbre fog húzódni. A kiknek viselniök kellene a szegényterheket, erre képtelenekké fognak válni, sőt épen azok következtében a segélyre szorulók soraiba fognak jutni. Angolországnak már volt alkalma ezt tapasztalni és hogy Németországnak hány faluja áll azon ponton, hogy nemsokára hasonló viszonyok közé kerül, felesleges említenünk. Aligha van nagyon távol azon időpont, melyben az állam örülni lesz kénytelen, ha egy oly intézmény fog rendelkezésére állani, mely a vállaira súlyosan nehezedő szegény terhet onnan leemelni képes lesz.

A kóros állapotoknak mindjárt ezen első jeleiben egy más veszély is jelentkezik. Az államterhek s a szegényadó nemsokára annyira elviselhetetlenek lesznek, hogy a productiv munka megszűnik jövedelmező lenni s csakis nyerészkedő tevékenység, keres176 III. A hitújítástól a jelenkorig. 2. A jelen és a jövő.

‘) V. ö. B i t z e r , 58. 1. ; Reischl, 1. c. ; Dupanloup, XIV. 1.