Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig
114 III. A hitújítástól a jelenkorig1. 1. Az egyházi szegényápolás. szobájában nyolcz tehetetlen tanuló ifjú alapított, nagyszerű, az egész világon elterjedt, valódi katholikus intézménynyé fejlődött, „századunk egyik csodájává, oly rendkívüli egy tüneménynyé lön, melyhez hasonlót mindeddig sem a világ, de talán még maga az egyház sem látott.“ Az egylet szervezete egyszerű. A ki az egyletbe lép, kötelezi magát, hogy néhány szegény családot ezek lakásaiban látogatni fog, őket anyagi segélyben s egyúttal lelki vigaszban részesíti, hozzájok nem pusztán pénzt, hanem szerető szívet is fog vinni magával. Hetenkint valamely meghatározott napon az összes tagok egybegyülnek a külömböző város-negyedekben és miután imádkoztak s lekönyörögték magokra a Szentlélek kegyelmét, mely által sz. Pál apostol szavai szerint Isten szeretete szétárad szíveinkben (Rom. 5, 5.), közösen megbeszélik egymással a szegények szükségleteit; kiki előadja gondolatait, nézeteit s terveit e szerencsétlenek segélyezésére általok leghathatósabbaknak vélt eszközöket illetőleg ; felosztják magok között a város legszegényebb családjait ; minden tag elvállal ezekből kettőt, hármat, vagy többet is, a szerint, a hány reá bizatik ; ezután kenyérre, húsra, fára szóló kiutalványo- zási-bárczákat osztanak szét magok között, s így mennek minden héten családjaik látogatására. Ily látogatásaik alkalmával a szegények közt húsra, kenyérre, fára, szükség esetén gyógyszerekre is szóló bárczákat osztanak szét, s gyakran pénzt is saját erszé- nyökből. E mellett azonban nem szorítkoznak tisztán anyagi segélyadásra, „mert jól tudják, hogy nem csak kenyérrel él az ember; azért szavaik- s szíveikben isteni vigaszt hoznak a szegények számára. Vigasztalják s bátorítják őket egyszerre ; beszédbe ereszkednek velők az Úrról, lelkökről, a mennyországról; önmegadást s türelmet öntenek beléjök, szemök elé állítják s éreztetik velők, hogy a tapasztalat mily meghatón bizonyítja, hogy nem minden gazdag keményszívű s érzéketlen a szegények nyomora iránt, hogy vannak ám jószívű, könyörületes gazdagok is, kik szeretik a szegényt, s úgy tekintik, mint testvéröket Jézus Krisztusban, nem kerülik, sőt ellenkezőleg felkeresik s örömmel nyújtanak neki testvérjobbot.“ A tagok magok választják elnökeiket, s az alamizsnákat legjobb meggyőződésök s lelkiismeretök szava szerint osztják szét a heti ülés utasításainak megfelelőleg. Mig Németországban a fiókegyletek függetlenül járnak el, addig Francziaországban a (Párizsban székelő) főtanácsnak rendelvék alá, a mely azonban korántsem bir valami igazgató-választmány jellegével, hanem tulajdonképen csak arra szorítkozik, hogy új fiókegyleteket engedélyez
