Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 2. kötet - 50. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Harmadik rész. Újkor. A hitújítástól a jelenkorig

102 III. A hitújítástól a jelenkorig. 1. Az egyházi szegényápolás. A jószívűség oly leleményes volt Francziaországbau, hogy még „titkárságot“ is talált ki „a szegények számára.“ Képzett s magas állású férfiak készséggel szegődnek a szegények mellé tit­károkul, megírják leveleiket s összeállítják apró számadásaikat. Ügyvédek ingyen fáradnak a szegényekért, tanácscsal szolgálnak nekik, gyámolítják őket ügyeikben, hogy megkímélhessék a per­költségeket. A keresztény szeretet, karöltve a francziák ügyességé­vel, lehetőleg mindenről gondoskodott. Eddig csak azt mutattuk ki, miként gondoskodtak • az egy­letek bizonyos osztály- és korbeli egyénekről, de figyelembe veendő müködésök tekintettel a családra is. Hogy szegény családok megkímélhessék a külön tűzhelylyel, fakészlettel s kicsinyben tör­ténő bevásárlással járó költségeket, külön takarék-tűzhelye­ket állítottak fel, melyeken nagyobb mennyiségben főztek s aztán lehetőleg olcsón kiszolgáltatták az egyes családoknak. A szegényeknél tett személyes látogatásoknál, melyekre a szt. Yincze-egylet tagjai vállalkoztak, tapasztalták e nemeslelkű férfiak, hogy a szegények ezrei téli időben félmeztelenül, siralmas állapotban, szennyes és rongyos ruhában kuporogtak kunyhóikban a kályha mellett. E végből alapították a jótékony „felruházási egylet “-et, mely nagy mennyiségben vásárol kelméket s a szegé­nyek számára olcsó áron készíttet öltönyöket. Előkelő családoktól ócska öltönydarabokat, fehérneműt és lábbelit gyűjtenek össze, aztán kijavítva s foltozva szétosztják a szegények közt. Hogy a házbér-fizetést megkönnyítsék, takarékpénztárt alapí­tottak a házbér számára s nagyobb betétekre jutalmakat tűztek ki, A szegények látogatásánál nem csupán ezek testi szükségére voltak tekintettel, kutattak vallási s erkölcsi szükségleteik után is s igyekeztek azokon segíteni. Nemcsak az erkölcsi romlottságnak, hanem az anyagi tönkrejutasnak is főforrása, a családi kötelék fel­bomlásának, az összes családi erények eltűnésének főoka a vadhá­zasságokban rejlik az alsóbb néposztály körében. Ezen bajok orvos­lását tűzte ki czéljául egy regis-i sz. Ferencz pártfogása alatt álló egylet. Ama nemeslelkü férfiak, kik tevékenységöket ez egyletnek szentelik, igyekeznek a vadházasságokat egyházilag és hatósági­lag törvényesíteni s ebben minden úton-módon segélyére vannak a adatait i. m. 62. k. 90 — 123. 11. Vakok számára szerkesztett újság ezenkívül megjelenik még a bécsi nagy vakok-intézetében és Brombergben. Londonban külön egylet létezik a vakok kiképezésére : British and foreign Blind Association for promoting the education and employment of the blind. A müncheni közép­ponti vakok-intézetében már hozzáfogtak egy nyomda felállításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom