Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Második rész A középkor. Nagy sz. Gergelytől a hitújításig

430

II. A középkor. 3. A Hohenstaufoktól a hitújításig.

lása a 15. század folyamán egyre tartott, mint azt az 1466. yorki zsinat panaszkodva említi. Az utóbbi zsinat teljes szigorúsággal intézkedett a visszaélések ellen, a hűtlen igazgatókat hivatalvesztéssel, azokat pedig, kik a kórház jogaiba rabló módon beavatkoztak és a kórház javait eltulajdonították, kiközösítéssel fenyegeti.1) Nem sokára VIII. Henrik által elkoboztatott a szegények vagyona, minek következménye volt, hogy az összes kórházak elpusztultak, vagy legalább is többé-kevésbé elvonattak rendeltetésüktől.* 2 3)

Ámbár az angol papság kiven iparkodott a szegények szükségleteit fedezni és az üdvösen működő hitközségi szegényápolást fentartotta, mindazonáltal, miként egyéb országokban, úgy itt is keletkeztek egyes világi társulatok, melyek a papságot a szegények gondozásában támogatták. A „kalandosok“ társulata Angliában keletkezett. ä) IV. Miklós pápa is említ ily társulatokat, melyek czélja a szegények segélyezése s a halottak eltakarítása volt.4)

Az angol szegényápolás ezen korszakának története felette tanulságos, mert élénken feltünteti előttünk a hitközségi szegényápolás kitűnő oldalait s elsőbbségét az egyletek működésével szemben. Míg egyéb országokban, hol az egyházi házi szegényápolás megszűnt, daczára azon áldozatkész jótékonyságnak, mely a középkor minden népét kitünteti, voltak csavargó koldusok s vidéki proletárok ; Anglia mindezektől megmenekült. Sőt az angol nép jólétnek örvendett: „Bővelkednek mindennemű hús és haltáplálékban, minden vidéken általában jó minőségű gyapjúszövetbe vannak öltözve, ágyaik s házi kelengyéjük gyapjúszövetből van és nagy mennyiségben. Mindennemű háziszerrel s a gazdasághoz szükséges eszközökkel is bőven el vannak látva. Mindenkinek van annyija, a

idem malum accidit in non paucis abbatiis, prioratibus et ecclesiis collegiatis, quibus multae possessiones et praedia conferuntur, ut ex iis omni anno certa portio distribuatur pauperibus et egenis ; placeat igitur praelatis in hoc casu causam defendere ut teneantur.

*) Cone. prov. Eboracense 1466 (Wilkins III, 605) : abbates, rectores, hospitalarii . . . redditus, possessiones et alia iura sua vendunt et alienant ac pensiones, corrodia ac liberationes ad vitam vel longi temporis spatium vendunt et concedunt.. . pecunias in usus proprios exponunt et convertunt etc.

*) Cobbet i. h. 130. 1.

3) Hüllmann i. h. IV, 59. 1.

') IV. Miklós pápa bullája 1292-ból, Wilkins II, 180 : oblationes, quae colliguntur interdum per laicos, ut ex illis subveniatur pauperibus et corpora pauperum defunctorum sepeliantur.