Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)

Szerző előszava a második kiadáshoz

Szerző előszava a második kiadáshoz.

Teljes tizenhat év múlt el azóta, hogy 1868. julius 19-én megírtam az előszót az első kiadáshoz. Már a nagy időköz is követelte, hogy a második kiadás lényeges átalakításon menjen keresztül, minthogy az egyházi és politikai, a társadalmi és gazdasági viszonyok sokfélekép változtak. De a történelmi részt is tartalom- és felfogásban egészen átdolgoztam, úgy hogy az egyházi szegényápolás történetének második kiadása tulajdonképen mint rí j munka lép a közönség elé.

Az egyházi szegényápolás története munkám első kiadásának megjelenéséig terra incognita volt az egyháztörténet irói előtt, ép úgy, mint a socialhistoricusok előtt. Találkoztak ugyan olyanok, a kik számos történeti adattal bebizonyították, hogy az egyház eredetétől fogva mindig székhelye volt a jótékonyságnak, hogy a nyomort könyörületességgel enyhítette, az ínségnek odaadó s kész szeretettel elejét vette. Terjedelmes, rendszeres előmunkálatok azonban vagy teljesen hiányoztak, vagy pedig az egyház első századaira szorítkoztak. Azon pályázat alapján, melyet a müncheni egyetem hirdetett, nekem jutott a feladat, hogy az egyházi szegényápolás képét, miben állott s miként fejlődött a századok folyamán, vázoljam. Az anyagot a legkülönfélébb forrásokból kellett összehordanom. De nem ebben volt a nehézség. Nem kerül nagy megerőltetésbe, hogy valaki számos adattal feltüntesse az egyházi közegek és egyes személyek jótékonyságát, hanem a nehézségek akkor szaporodtak, midőn számtalan, sokszor össze nem függő adatból s az anyagtömegből kellett azon tényeket és elemeket kiválasztanom, melyeket alkalmasaknak gondoltam arra, hogy az egyházi szegényápolásnak, a községeknek a szegényekről való gondoskodásának s az intézeti ápolásnak élénk, világos képét adják. Amit ezen czélra megfelelőnek találtam, azt felhasználtam, sok