Ratzinger György: Az egyházi szegényápolás története. 1. kötet - 49. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1886, 1887)
Első rész A keresztény ókor. Az egyház keletkezésétől Nagy sz. Gergelyig † 604
3. §. A munka és felebaráti szeretet. Szeretetlakomák. 67 egyenként, azok vagyunk a gyülekezetben ; a minők egyesek köztünk, olyanok vagyunk együttvéve, senkinek nem ártunk, senkit nem sértünk. Ha becsületes férfiak, jó polgárok, jámbor és erkölcsös emberek összejönnek, ös.szejövetelük nem czimboráskodás, nem is pártalakulás, hanem jogos összejövetel.“ 4) A. titkos társulatok ellen hozott törvény alapján a szeretet- lakomákat tiltották, és ez lehet oka annak, hogy lassanként elvesztették a szeretetlakoma jellegét, melyben minden községi tagnak része volt, és hogy rendezésük egyes gazdagoknak engedtetett át. De ezen esetben is, egy diakon vezette a lakomát, ki a szegények és s?íikölködők meghivásáról is gondoskodott.2) Ezen időben a szeretetlakoma már nem a szent miseáldozattal ;— mely kora reggel mutattatott be — volt kapcsolatban, hanem este rendeztetett.3) Lassanként visszaélések csúsztak be, a lakomák fényesekké lettek, a mit alexandriai Kelemen szigorúan korhol. 0 egyszerű és mértékletes lakomát kiván, utal azon áldásra, melyet á szeretetlakoma a keresztény társadalmi életre áraszt, ha keresztény szeretet létesíti és ha mértékletességgel jár.4) Midőn Tertullián montanistává lett, hevesen megtámadta a szeretetlakomákat, r‘) de tudvalevőleg komorságában túl lőtt a czélon. A közös szeretetlakoma volt az egyházi szegényápolásnak eszményképe, de csak addig volt az megvalósítható, mig a községek kicsinyek; valának és mig a szeretetlakomák rendezése nem ütközött akadályokba. Az üldözések kezdetével és a községek nagyobbodásával más módon oszlatták el a szegénység és gazdagság, a szükség és felesleg közt fen forgó ellentétet. A feltétel az maradt, hogy a dolog a szent áldozattal kapcsolatosan történjék. A gazdag feleslegét az oltárra rakta, a szegény Isten áldását az oltárról vette. A püspök kezében egyesült a vezetés; kinek a kivitelben a diakonok és diakonissák segédkeztek. A püspök közvetítésében némelyek az egyháznak „intézetté való alakítását“ látják. De az egységes vezetés szükséges feltétele az észszerű szegényápolásnak. Ha mindenki úgy és ott akar adni, a bogy és a hol neki tetszik, ott szó sem lehet szegényápolásról. A szegényápolás szervezetében a lényeges alkotó elemet az egységes vezetés és többek (diakonok és diakonissák) közreműködése *) Tertullián, Apolog. c. 39. 2) Const, apóst. II, 28 3) L. Plinius ismeretes levelét : quod essent soliti stato die ante lucem convenire, quibus peractis morem sibi discedendi fuisse rursusque coeundi ad capiendum cibum. 4) Paedag. II, i. 5) De jejun. adv. psych, c. 17. 5*
