Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
71 MOULAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. kólák kormányzásában, melyek a gyermekek és a keresztény ifjúság nevelésére rendelvék, mert a keresztények az egyháznak is alattvalói ; sőt a nevelés azon részének vezetésében, mely a vallás oktatására és gyakorlására vonatkozik, egyedül az egyház jogosult. Következőleg a világi hatalom nem tilthatja meg az egyháznak, hogy hatalmi jogczimen be ne avakozzék az iskolai fegyelembe, a tanulmányok igazgatásába, a tanitók választásába vagy megerősítésébe, szóval minden oly dologba, mely a vallást vagy a keresztény erkölcsöt sérthetné. A világi társaság helyes szervezete éppenséggel nem kivánja, sőt meg sem engedi, hogy a népiskolák vagy magasabb tanintézetek az egyház hatalma és üdvös befolyása alól kivétessenek azért, hogy teljesen a világi hatalomnak legyenek alávetve, s hogy a kormányzók kívánságához és szeszélyéhez, a kor általános véleményéhez, eszméihez és té- velyeihez alkalmazkodjanak.“ III. Az állam jogai. — A v i 1 á g i oktatás a vallási oktatás után minden nép művelődésének első eszköze. Ennek előmozdítása s terjesztése a világi hatalomnak fegfőbb kötelessége. A társadalom köteles előmozdítani a tudományos, az irodalmi, a művészeti és az ipar- oktatást; azon kívül köteles tagjait a csalás és igazságtalanság ellen biztosítani, a mennyiben kezökbe adja a helyes eszközöket, hogy megismerhessék a személyeket, dolgokat? a jogokat és azok tárgyát éppen úgy, mint a törvényeket, melyek az egyének kölcsönös viszonyait, a dolgok élvezetét és használatát és a jogok gyakorlását szabályozzák. Miután a világi hatalom feladata nem az, hogy magát a polgárok helyébe állítsa, vagy hogy saját kezeibe pontosítsa össze azok személyes tevékenységét, személyes jogait és kötelmeit, hanem egyedül és tisztán csak az, hogy értelmi, fizikai és erkölcsi tökéletesedésöket *) előmozdítsa, azért tanítás dolgában a kezdeményezést az egyéni szabadságnak kell !) Lásd I. köt. 59. s köv. 11.
