Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
69 MOULART, AZ EGYHÁZ ±8 AZ ÁLLAM. Az állam — mondják — nem engedheti meg, hogy a polgárok a papság által elnyomassanak. Ez a világi és politikai dolgok tekintetében helyén van ; de az állam nincsen hivatva arra, hogy a lelkiismeret és vallás terén való megszorítást megakadályozza. Különben az ily elnyomatás nem is lehetséges, mivel a hivők önként engedelmeskednek, és a papság senkit sem kényszerithet, hogy katholikussá legyen vagy az maradjon. NEGYED IK F E J E Z E T. AZ EGYHÁZ HATALMA TANÍTÁS DOLGÁBAN. — AZ 1842. TÖRVÉNY. I. Vegyes természetű dolgok. — Általános szempontból tekintve a tanitás azon dolgok egyike, a melyeket vegyes természetüeknek mondtunk ; érdekli úgy az egyházi, mint a polgári rendet ; sem az egyház,‘sem az állam nem lehet ezzel szemben közönyös. A nehézség éppen abban áll, hogy azon hatalmi résjt, a mely a tanügy szervezése körül a két hatalom egyikét is, másikát is megilleti, bajos meghatározni. Elméletileg e jog felosztása könnyű. II. Az egyház hatalma. — Az egyház a esalhatatlanság kiváltságával egyetemben egyedül kapta azon küldetést, hogy az üdv tanát, a dogmatikus és erkölcsi kinyilatkoztatott tanokat megőrizze, terjeszsze és tanitsa : .Elmenvén tehát tanítsatok minden nemzeteket ...........tanítván őket megtartani mind, a miket parancsoltam nektek.“ ') Az egyház ezen általános jogának megfelel az emberiség azon általános kötelessége, melynélfogva utasításait elfogadni, határozatainak magát alávetni, a törvényeknek, melyeket a keresztény tan terjedésének előmozdítása és az ellenkező tanok meggátolása czéljából hozni jónak lát, engedelmeskedni tartozik.* 2) ') Máté 28, 19—20. 2) Lásd I. köt. 284. s köv. 11.
