Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
2 MUKK ÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. végett a jogok és szabadalmak megosztása válik szükségessé. Ekkor már okvetetlenül szükségessé válik a'határoknak pontos megjelelése, hogy a túlkapások megakadályoztassanak, vagyis, hogy az egyház és az állam viszonyában a helyes egyensúly helyreálljon. S azért a harmadik könyvben megkísértjük a két hatalom határait, legalább általános vonásokban megállapítani. Hogy e czélt elérhessük, mindenek előtt jelezni fogjuk azon elveket, a melyekből ezen határrendezésnek kiindulnia kell, azután pedig azon dolgokat fogjuk felsorolni, melyek az egyháznak kizárólagos jogkörébe tartoznak. ELSŐ FEJEZET. HATÁKHEKDEZÉSI ELVEK. Megelőzőleg a tévelyeket fogjuk tárgyalni s csak azután adjuk elő a határrendezés valódi elveit. Első czikk. A parlamentáris iskola tévelye. — Czáfolat. I. A tévely. —Az 1682-ben Párisban egybegyiilt főpapok nyilatkozatának első czikkelye szolgáltatott alkalmat azon tévelyre, a melyre a figyelmet mindenek előtt felhívni óhajtjuk. Ezek ugyanis, midőn azon általános elv felállításán fáradoztak, a melynek nézetök szerint, a két hatalom mindegyikének kizárólagos jogkörét kellett volna megállapítania, azt jelentették ki: „hogy az Isten sz. Péternek és utódainak, Jézus Krisztus helytartóinak, nemkülönben az egyháznak adott ugyan hatalmat a lelkiekben, de semmi esetre
