Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
2. Jegyzői jelentés
XXVI tői kezdve folytonos küzdelemben fejti ki isteni küldetését, a szorongattatások nagyságában újítja meg ősi erejét. És éppen az, hogy ma, csaknem egy ezredév viszontagságai után, a XIX-ik század végén, a természettudományok világában mutatkozó felfedezési láz közepett, az uj irányzatokat kereső és uj átalakulások sejtelmétől gyötört társadalomban ismét egész erejével lép elő az egyház és az állam egymáshoz való viszonyának kérdése és minden egyéb kérdés fölött mozgásba hozza az irodalmat, a törvényhozásokat, a hatalmakat és közvéleményt, ez tanúsítja az egyház nagy hatalmát, ez mutatja, hogy az egyház életerejét a századok küzdelmei nem merítették ki. Mert az idők tengerében a világ mindig módosul ; hullámai által vitetve, hol alászáll, hol emelkedik. Országok és királyságok tűnnek fel és elmerülnek : csak az egyház az, a mely a századok áramlatai közt helyén áll, szilárdan és változhatatlanul. Péter széke körül uj rend, uj országok, uj hatalmak támadhatnak, de a pápa, mint a szélvészeknek és a háborgó hullámoknak parancsoló Mester helytartója, az uj világ uj viszonyait is ugyanazon változhatatlan törvények szerint fogja nyugodtan tovább igazgatni. A világtörténelem lapjai tesznek tanúságot róla, hogy minden erőszakos átalakulás után, melv a világ népeit megrázkódtatja, az egyház az, mely mint az evangéliumi magvető, a feltúrt mezők barázdáiba az uj rend magvait veti el. Mert a kereszténység nagy eszméinek és termékeny igazságainak az egyház a hordozója. A kereszténységnek pedig, miként Guizot mondja, dicsősége az, hogy mindig van, a miből felemelje a társadalmat nyomoraiból, mint az egyes embert tévedéseiből, s azért a kereszténység története legerősebb bizonyítéka az ő isteni eredetének és legbiztosabb záloga az ő jövőjének. Igen, az egyház jövőjének zálogát múltjában bírjuk. És jaj annak, a ki a mai viszontagságok között más utakon és nem az egyház múltjának utjain keresi a menekvés, a megoldás kulcsát. Valamint az apostolok szent korszakának keresztényei megállapították az egyházat, mert nem áldoztak a bálványoknak, ha vértanukká avattattak is, és in-
