Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
148 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM II. A positiv isteni jog. — A vallási társaság azonban nem csupán a természetjognál fogva létezik. Isten mindjárt kezdetben positiv s határozott alkotmányt adott neki. és később, midőn a Gondviselés által kitűzött idők bekövetkeztek, befejezte szervezését és megadta végleges alakját; az egyházat a hívők oly nyilvános társulatává tette, mely egyedül egy egyetemes és csalhatatlan hatalomnak fenhatósága alatt áll. Hogy ezen társulatnak tényleges létezését tagadhassuk, magát a kereszténységet kell tagadnunk. ') Minthogy azon erkölcsi lény, melynek egyház a ! neve, nemcsak az emberi törvény, hanem az egész világ alkotójának positiv akarata és tagjainak természeti szabadsága folytán létezik, azért azon képességét, hogy a fennállásához és fentartásához szükséges dolgokat birtokolhatja, szintén ezen positiv isteni jogból s ezen természetjogból meríti Az egyház alá van vetve mindazon feltételeknek, melyeknek az emberi1 társulatok; a földi javakat ő sem nélkülözheti! Halljuk dr. Phillipset : „A világot kormányzó két hatalom gyakorlása megköveteli, hogy szolgálatába emberek szegődjenek, s hogy ezek kizárólag neki szenteljék magokat; de szükségletei nem csupán erre szorítkoznak. Egyik sem érné el czélját, egyik sem valósíthatná meg rendeltetését, ha feladatuk teljesítéséhez a szükséges anyagi eszközök hiányoz- ; náuak. Az államnak meghatározott anyagi segédforrásokra I van szüksége, hogy profán czéljait megvalósíthassa, hadseregét, hivatalait, épületeit és nyilvános intézeteit fentarthassa ; a miből az adófizetés kötelessége háramlik az alattvalóikra ; ebből folynak az állam jövedelmei, melyek szükségképpen szent és sérthetetetlen birtokot képeznek, és a melyek kormányzása kizárólag az uralkodóknak van fentartva, mint a kikre az ország alkotmánya ezen jogot ruházta. Éppen így van a dolog az egyházzal is. Nem nélkülözheti azon anyagi eszközöket, melyek az istentisztelet fentartásához, a papság, I az épületek s vallási intézetek fentartásához szükségesek. Az j ész és a tapasztalat egyaránt azt bizonyítja, hogy egy *) *) Lásd I. köt. 13. s. köv. 1.