Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
130 MUNKÁLATOK 48. ÉVFOLYAM. vetelte méltányosságnak. Az a jogszokás, a mely a bíráskodás jogát ily ügyekben a püspökökre ruházza, csaknem oly régi, mint maga az egyház ; eredetét a keresztény császárok hitének, a papi állás méltósága iránt érzett mély és igaz tiszteletének, nem pedig, mint sokan mondják, a papság fon- dorkodásainak és nagyravágyásának köszöni. Egyrészt az egyház nem tűrhette, hogy azok, kiknek hivatásuk szentségénél fogra feladatuk, hogy a hivöknek minden erény példányképei gyanánt szolgáljanak, kénytelenek legyenek a világi birák s egyszersmind a nép szemei előtt leleplezni azon botrányt, a mely az esetleg elkövetett vétkekből származott ; másrészt pedig a hit azon, egyáltalában helyes eszmét ébresztette fel a keresztény fejedelmekben, hogy bizonyos tekintetben istentelen dolog, Isten papjait halandó emberek ítéletének vetni alá, azután pedig, hogy az egyszerű hívők alá- vethetők ugyan az emberi ítéleteknek, de a saját szolgái felett való bíráskodást Isten önmagának tartotta fenn ; vagy végre, hogy ha ez utóbbiaknak vannak is e földön biráik, azok nem lehetnek mások, mint a püspökök és a pápa, a kik magát az Istent helyettesítik. Ugyanígy kell megítélnünk a dologi és helyi mentességeket is. Ezek nem mind egyformán szükségesek, hasznosak és megfelelők. Devoti megjegyzése szerint emberi jog alatt, ha az egyházi mentességekről van szó, .nem értünk pusztán kánoni jogot, hanem polgári j o g o t is, mert a papság, ha a földi dolgokban a világi hatalomnak van alávetve, az e tekintetben való kötelezettségei alól csupán a polgári törvény által menthető fel.“ De ebből jogosan nem következtethetjük azt, hogy ezen mentességeket, ha mindjárt a polgári jog volna is főforrásuk, a világi hatalom egyedül maga is megszüntetheti. Mert ha már egyszer ez helybenhagyta azokat, ha már egyszer átmentek a szokás- és hagyományba, akkor az egyháznak igazi jogaivá válnak, a melyeket tőle nyílt vagy hallgatag beleegyezése nélkül elvenni nem lehet. E szerint tehát soha sem szüntethetők meg a mentességek ? Taparelli atya szerint ezen kérdést az állam és egy