Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
MOULAKT, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM 107 szivét e világ múlandó javaihoz tapadni. És eszébe juttatja, hogy ezen sírokban, melyek közt ő elhalad, atya, anya, nő, testvér, vagy barát nyugszik, a kiknek szenvedő lelke talán sóvárogva eped még egy utolsó imáért, hogy széttörve bé- kóit, az örökké tartó boldogság honába repülhessen. A templomok körüli temetkezés jámbor szokása gyorsan elterjedt és csakhamar általánossá lön a keresztény társadalomban. Magok a városok sem késedelmeskedtek követni a hit sugallatát ; a hatodik század óta a római törvények, melyek a halottaknak a városokban való eltemetését tiltották, teljesen feledésbe mentek, mint azt szerző más helyen kimutatta. *) A vidéken a legtöbb hitközség még mai napig is megtartotta e szép és keresztény hagyományt. Városaink a régi római szokáshoz II. József korában tértek vissza, midőn ez 1784. jun. 23-ikán kelt rendeletében meghagyta, hogy a temetők, a melyek eddig a városokban voltak, azok területén kívül helyeztessenek. Azt mondják, hogy ez áthelyezés az egészség és közjóiét érdekében történt. Bármiképpen álljon is a dolog, annyi bizonyos, hogy ez a temetők jellegéről oly hosszú idő óta fennálló törvényeket nem változtatta meg ; az uj temetők ezentúl is szent dolgok, a plébániák tulajdona maradtak és kizárólag az egyházközösségében meghalt hívek eltemetésére voltak rendelve; a rendelet 21. czikkelye meghagyta, hogy a más vallásúak számára külön hely jelöltessék ki, vagy pedig külön temető rendeztessék be. III. A temetők beszentelése. — Mondottuk, hogy a temetők szent dolgok. A keresztény sírok szent volta éppenséggel nem képezheti szerződés tárgyát ; a polgári és politikai törvényeken felül áll s független minden rendszertől és véleménytől, ennek oka a dolgok természetében rejlik, alapja a keresztény dogma: a lélek halhatatlansága, a testek szentsége, a föltámadás reménye, az elhaltak szenvedéseinek ima általi enyhítése, a szentek segélyül hívása, a három egyház összeköttetése és a nagy keresztény család l l) Moulart, De afcpultura et coemeteriis, Part. I. cap. 1. §. 2. 22. s köv. 11.
