Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)

Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek

XIOULAET, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM.

95

Igaz ugyan, hogy a múlt századokban a keresztény császárok gyakran hoztak törvényeket a hívők házasságára vonatkozólag, de ezen gyakorlatból a gallikánok nem érvelhetnek a mellett, hogy a világi hatalomnak joga van a kötelék felett határozni. A fejedelmek rendeletéi csupán törvényes szentesítését képezték a kánoni jognak, melynek tekintélyét nyilván elismerték. Ezek amaz összhang következményei voltak, a mely akkor a két hatalom között fennállott. Éppenséggel nem visszás dolog az, hogy egy és ugyanazon törvény kettős szentesitéssel bírjon. De igenis ellenmondás az, a mit a gallikánok állítanak, hogy az egyház és az állam egy és ugyanazon tárgyra vonatkozólag a törvényhozó hatalom teljével legyen felruházva. Ily elv tartós és maradandó békét nem szülhet, s előbb-utóbb be kell következnie a szakadásnak, a mint tényleg csakhamar be is következett.

Mindazt, a mit eddig az egyház hatalmáról mondtunk, a következő négy pontban foglalhatjuk össze :

a) A kath. nép kormányának kivétel nélkül mind el kell fogadnia, azon az egyház által meghatározott és szentesített akadályokat, melyek a házasságot érvénytelenné teszik.

b) Más, hasonló akadályokkal nem nagyobbithatja azok számát.

c) A fölbonthatatlanságot oly értelemben kell elismernie, a mint azt az egyház elismeri.

d) Az egyház ezen érdemben hozott Ítéleteit el kell ismernie és azokat polgári szentesitéssel kell ellátnia.

2. Az állam jogai. — Valljon azt jelenti-e ez, hogy mi a házasságot a világi hatalom hatásköre alól egészen ki akarjuk vonni ? Semmi esetre sem ; mert senki sem tagadhatja, hogy a házasság nemcsak a malaszt, hanem a természet rendjéhez is tartozik. Kétséget sem szenved, hogy midőn Jézus Krisztus azt természetfölötti méltóságra emelte, korántsem fosztotta meg polgári és tásadalmi tulajdonaitól. Ez ellenkezett volna magával a dolog természetével, mert a keresztény házasság ezután is éppen úgy, mint azelőtt, első eleme és tulajdonképpeni alapja maradt a polgári társadalomnak.

a) Jóllehet Isten a házasságot a polgári hatalomnál