Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 2. kötet, 48. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884, 1885)
Harmadik könyv. A két hatalom mindegyikének kizárólagos jogairól. - Egyházi, polgári és vegyes természetű ügyek
MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 79 menyei vannak; ha valamely közös iskolában a vallási oktatás éppen nem, vagy hanyagul történik, akkor ezen iskolától, mivel többé nem felel meg a törvényhozó által előirt feltételeknek, minden támogatást meg kell vonni. ') * 1 x) Lásd de Haulleville, De renseignement primaire en Belgique, Brüssel, 1870. Szerző jegyzetea 2-ik kiadás után készült magyar fordításhoz. Az 1842-iki belga törvénynek Belgiumban fájdalom ! már csak történelmi becse van. Megszüntette s helyettesítette az 1879. julius 1-sői törvény. Ezt követelték az akkori kormánytól a szabadkőműves páholyok. Öt évi tapasztalat nagyon is igazolta a „szerencsétlen törvény“ elnevezést, melyet ez utóbbinak egy kitűnő katholikus államférfit! adott. Az 1879-iki iskoljjiörvény, mely szerencsére manapság szintén nincs érvényben, az egyháznak az elemi oktatást illetőleg semmiféle jogát sem ismerte el, s csak azt engedte meg neki, hogy a rendes órák előtt vagy után egy, az iskolától elkülönített helyiségben a vallástant is előadhassa. Főbb határozatai a következők : 1. Kijelenti, hogy a vallásoktatás nem tartozik az elemi oktatás tantárgyai közé ; mert a tanításnak ezekben közösnek, azaz minden positiv vallástól mentnek kell lennie, 2. Elrendeli oly elemi iskolák alapítását, a melyeknek tanítói s tanítónői az egyházi befolyásnak kizárásával minden kötelező vallási tanulmány- s gyakorlattól fölmentve képeztettek ki. 3. Megfosztja a papságot minden felügyeleti jogtól az iskolák felett, minden ellenőrzéstől a tudományos oktatást illetőleg. Mindazok után, miket ezen fejezetben s egész munkánk folyamában elmondtunk, elég lesz néhány szóval méltatni ezen kárhozatos müvet. a) E törvény tiszteletlenség Isten ellen, kinek fölségét s jótéteményeit nem ismeri el. b) Sérti az egyháznak az oktatásra vonatkozó jogát s elvonja tőle azon eszközöket, melyekkel az elemi oktatást illető kötelmének eleget tehetne. c) Merényletet követ el maga a társadalom ellen, mert ennek legszilárdabb támaszát ingatja meg, s elvonja a köz- és magánerkölcsiségtől azon alapot, zsinórmértéket és szükséges szentesítést, melyet csak a vallás nyújthat. Ilyen törvény csak közönyösséget s minden kötelesség megvetését szülheti. A katholikus kormány, mely 1884-ben jutott uralomra, mindenek előtt e gonosz törvényt vonta vissza, s helyébe az 1884. szeptember 20-iki szervezeti törvényt tette. Ez utóbbi szerint az elemi oktatás terhe a
