Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
68 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. nekik tetszett, semmi sem kényszeritette őket erre. Ennélfogva szerintök a társadalom pusztán az esetlegesség müve. Egyszerű megegyezésből, szabadon kötött szerződésből származott a társaság ; ez a szabadon kötött szerződés a társadalmi jog és kötelesség, a társadalmi igazságosság és erköl- csiség alapja ; ez a politikai hatalom forrása és létrehozója. Ebben is teljesen megegyezik a két tudós, de megint eltérnek egymástól, ha arról van szó, hogy a hatalom jogait, annak formáját és módját meghatározzák. 3. A társadalmi hatalom eredete és jogai. Az angol bölcsész szerint a társadalmi egyezmény folytán mindenki lemondott természetes jogáról, minden egyes javára. Az igy egyesült jogok alkotják a hatalmat. Az ekkép származott hatalom monarchikus, föltétien és korlátlan, tettei mindig törvényesek, a mit megtehet, az egyúttal jogos is, nem létezik felsőbb törvény, melyhez alkalmazkodnia kellene, maga-magának a szabálya. Rousseau, úgy látszik, egy kissé jobban gondoskodik a szabadságról. Rá nézve az volt a megoldandó talány, „hogy oly társulási alakot találjon, melyben a közhatalom egész erejével védje és oltalmazza minden egyes társulati tag személyét és vagyonát, és a melyben midőn mindnyájukkal egyesül, tulajdonkép mindenki csak magának engedelmeskedik, és oly szabad maradjon, mint volt előbb.“ A társadalmi egyezmény megfejtette e talányt. Ezen egyezmény által „minden egyes tag személyét és hatalmát az általános akarat legfőbb vezetése alatt a közjó rendelkezésére bocsátotta. A megegyező felek ezen egyesülés által oly erkölcsi lényt képeztek, mely állam, souverain és hata- 1 o m is volt, az álláspont különfélesége szerint. A tagokra nézve államot képez, ha szenvedő (passiv) oldaláról tekintjük, souverain akkor, ha cselekvő (activ) oldalát vesz- szük figyelembe, és hatalomnak neveztetik akkor, ha egybevetjük az egyesek jogkörével.“ A souverain hatalom ennélfogva az általános akaratban honol, mely az egyesek hatalmának és jogainak összege, az egyéni akaratok nyilvá- nulása.
