Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Első rész. Az egyház
34 MUKKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. üdvösségre vezet, de kényszert nem alkalmazhat és ideiglenes testi büntetést nem szabhat híveire. — A világi fejedelem azonban mint az állami társulat és terület ura, egyúttal az isteni, természeti és kánoni jognak is védője és oltalmazója; e czélból törvényeket hozhat és fegyveres erőt is használhat. Mint az egyház védura s a kánonok őre, a visszaélések elleni felebbezéseknél (appels comme d’abus) a fejedelem a törvényes bird; s ez a gallikán egyház szabadságának forrása.“ ') Könnyen érthető, hogy ezen elvekből bőviben folynak a téves következmények. 2) Richer tévelyei kisebb-nagyobb változattal átmentek Marcus Antonius de Dominis, a jansenista Yan Espen, Dupin, Launoy, Febronius, Giannone stb. műveibe. Ebből látható, hogy az említett tudósok a közös és képviseleti kormány elveit akarták az egyházban érvényre emelni, már pedig az egyház tisztán positiv és természet- feletti intézmény. Az ember kétségkivíil a három elemet, a királyit, aristokratiait és demokratiait igen szépen és hasznos módon egyesítheti a kormányformában, szép összhangba hozhatja egymással oly módon, hogy a király az országnagyok tanácsa nélkül nem kormányozhat, és a népet közelről érintő dolgokat, milyenek a községi törvényhatóság, az iparügy stb. a nép gondjaira bízza. Nagy hittudósok is, pl. sz. Tamás, Bellarmin, voltak ez elmélet hívei, s később látni fogjuk, hogy bizonyos mértékben az egyház alkotmányára is alkalmazható. E mellett azonban a főhatalom tulajdonkép még sem oszlik három különböző és független ágra, az ily kormányrendszer nem is a három hatalom, hanem a három elem érdekének* képviselője.3) 1 1) D. o. X—XIII. fej. 2) Lásd Audisio u. o. II. köt. 31. sk. 11. Devoti: Jus canonicum univers. Prolegom. 9. fej. 5 §. Yeith Lörincz : Systema Richerii confutatum ; Petavius : De hierarchia III. könyv. 14. fejezet ; Mamachi : Orig*, et antiquit. Christianae. 3) Lásd Audisio I. köt. 31. fej. és II. köt. 6. fej. ; Institutes de droit naturel. B. M. Paris 1866. II. köt. 259. sk. 11.
