Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Első rész. Az egyház
25 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. HARMADIK FEJEZET. AZ EGYHÁZ SZERKEZETE, --- KORMÁNYFORMÁJA. MONARCHIA, ARISTOKRATIA ÉS DEMOKRATIA AZ EGYHÁZBAN. Előzetes fogalmak. — A három alkotó elem. — A katholikus hittudósok szerint az egyház alkotmányában három különböző elem jő figyelembe, melyek határozott rendben foglalják el megillető helyüket, t. i. a monarchia, aris- tokratia és d e m o k r a t i a. *) Annak feltüntetésére, hogy mint társul a három elem, s mily szép összhangzásban van, jól meg kell különböztetnünk az egyház alkotmányát annak tényleges kormányától. Az egyház alkotmánya magában foglalja azon rendet és szabályzatot, mely e szellemi társaság különböző részeit összefűzi ; a teljesen politikailag szervezett testületre, a hatalomra, az alattvalókra s ezek kölcsönös viszonyára vonatkozik. Az egyház kormányzása, vagyis a tényleges kormány alatt pedig csakis a hatalommal felruházott részt, a tulajdonképpeni hierarchiát és különféle fokozatait értjük. Az egyházi kormányhatalmat két elem képezi: a monarchia és az aristokratia, a mint ezt be fogjuk bizonyítani. Ezek közül a fenségi hatalom a monarchikus elemben van, ennél van az egyetemes, oszthatatlan, legfensőbb hatalom, melynek az egész hierarchia alá van rendelve ; ez az egység alapja, oka és középpontja. A másiknak is vannak saját, Istentől kapott jogai, de a fenségi hatalomban nem osztozik ; mert a püspökök hatalma a pápáé alá van rendelve, ezétől különbözik és helyhez van kötve. A harmadik elem a demo- kratia, mely már az egyház alkotmányához tartozik, s nincs része a kormányzó hatalomban, de nincs kizárva bizonyos * III. x) V. ö. Bellarmin : „Controversia de Romano Pontifice“ ; I. könyv III. f. Paris 1620. I. k. 516. 1.
