Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Első rész. Az egyház
18 MUNKÁLATOK 47. ÍXVFOLYAM. A történet tanúságot tesz arról, hogy Krisztus urunk szavai nem voltak hiú, üres Ígéretek. Létezik e földön egy oly vallási társaság, mely tökéletesen egyezik a szentirás leírásával, mely az Isten által való alapítás világos jeleit hordja magán. Mielőtt azonban bővebb taglalásához fognánk, ecsetelni akarjuk néhány szóval azon tökéletes összhangot, mely egyrészről az egyház alapitása és másrészről az Ige megtestesülése, az emberi természet törvényei és a kereszténység sajátságos jellege között található. II. Az egyház alapításának okai. — 1. Az Isten fia testi alakban jelent meg e világon, s tanitványaiboz külsőleg is hallható, érzékelhető beszédben szólott; hogy az emberiséget újra megnyerje, úgy akarta magát viselni, mint az emberek. E végett akarta, hogy tana külsőleg is észrevehető legyen, s az emberek a megismerés közönséges utján jussanak annak birtokába ; oly egyéneket bízott meg tehát tana hirdetésével, kik közönséges és emberi módon 1) beszélnek, vagyis nyilvános tanítói hatalmat rendelt, hogy ez tanát meg■ őrizze és az emberiséggel közölje. 2. Egyes-egyedül ezen az utón és módon lehet a világon a megváltás nagy munkáját folytatni, hogy az az emberi természet kívánalmainak tökéletesen megfeleljen. Mert az ember közönséges és rendes viszonyok közt a társadalom keblében növekedik, itt részesül a vallásoktatásban, itt szerzi meg mindennemű tudomány elemeit. Nem szenved kétséget, hogy az ember, ha szorosan veszszük a dolgot, önerejével és tehetségeivel minden kinyilatkoztatás nélkül a bűnbeesés után is megismerheti és felfedezheti a természeti rend méta- pbysikai és erkölcsi igazságait. Mert ezen igazságok képezik az ész alapját s tartoznak az értelem körébe, s ezek bizonyossága azok nyilvánvalóságán nyugszik, vagyis hogy ezek igazvoltáról, bizonyosságáról meggyőződjék, nem szorul sem isteni, sem emberi tekintélyre, mert azok magukban véve világosak, nyilvánvalók. A vatikáni egyetemes zsinat, azáltal, hogy hitágazat gyanánt kimondó, miszerint az emberi értelem természetes 1) Möhler: Symbolik. V. fej. 36. §.
