Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. 372 ipar stb. vállalatokba bocsátkozni. Tehát a jogegyenlőség mindenkire kiterjed. Ellenben az egyéni szabadság rendszere, mely ellen mi is küzdünk, valóságos szabadalom volna, még pedig a vallás- talanság és istentelenség gyalázatos szabadalma. Csak azon polgárok számára léteznék a lelkiismeret- és vallásszabadság, kik egy valláshoz sem tartoznak ! Mert azok, kik valamely állandó társasághoz csatlakoznának, csak saját társulatok szabadságához mérten volnának szabadok. így pl. a katholicismus- nak alaphitczikkelye, hogy senki sem lehet keresztény, ha nem tartozik a Krisztus által alapitott egyházhoz, s ha ezen társaságba lépte után a hitvallás és isteni tisztelet gyakorlásában alá nem veti magát a lelki hatóságnak. Azért a tisztán egyéni szabadság a positiv valláshoz tartozókat illetőleg valami nem létező vagy jobban mondva saját vallásuk egyenes tagadása. De hát voltaképpen, mily jogi és politikai értelemmel bir a legtöbb modem állam alkotmányába beczikkelyezett vallásszabadság ? E kérdés megoldására több kitűnő publicista nézetét fogjuk idézni, kik ugyan különféle iskolákhoz tartoznak, de mindannyian hivei az úgynevezett „1789-iki elveknek.“ Guizot 1860-ban irt „l’église et la société chrétienne“ ez. figyelemre méltó müvében következőleg határozza meg a vallásszabadság általános elvét: „A vallásszabadság, úgymond, nem más, mint a gondolkodás, lelkiismeret, s az emberi lét szabadsága vallás dolgában, szabadság hinni, vagy nem hinni, szabadság a bölcsész, a pap és a hivők számára. Az állam mindannyinak ugyanoly mértékben és bizonsággal tartozik jogaik gyakorlását lehetővé és akadálytalanná tenni.“ Tovább folytatva kérdezi, mily különös jogokat foglal magában ez alapelv, és azokat a következőkben sorolja elő : „az egyénnek joga van hitét szabadon vallani és vallását gyakorolni, eme vagy ama vallástársulathoz tartozni, annál maradni vagy elhagyni ; “ „a különféle egyházaknak joguk van saját hitelveik és
