Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

346

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

Északamerika volt a főszintere ; itt kihirdették azon elvet, mely szerint az állam a különböző keresztény vallásfelekezetekkel szemben teljesen közönyös.

Az egyesült államok (1789) egyetemes alkotmányában a következő czikkely van: „A congressus nem hozhat uj vallás behozatalára vonatkozó törvényt és nem tilthatja el egy elfogadott vallás szabad gyakorlatát sem.“ Meg kell azonban jegyezni, hogy e határozat csak a szövetséges állam szabadságát biztosítja ; mert a congressus, jóllehet kijelenté, hogy a szövetség közös hivatalaiban kivétel nélkül minden polgár viselhet tisztséget, meghagyta az egyes államoknak azon jogát, melynél fogva saját területökön a vallás egységét behozhatják, vagy fentarthatják. Tényleg igen sok államban még hosszú időn át tanúsítottak türelmetlenséget a katholi- kusok, de sőt a különböző protestáns felekezetek iránt is.. Azonban végre is megszüntette e türelmetlenséget az uj korszellem, mely mindig mélyebbre hatolt az amerikai erkölcsökben. Egyik állam a másik után vonta vissza a különböző, dissidens vallásfelekezetre megállapított büntetéseket és tilalmakat, mis végre minden államban kihirdették az összes keresztény felekezetek szabadságát. Sőt egyik-másik állam alkotmánya egyetlen egy vallásról sem tesz említést. Ámde a lelkiismeret-szabadságot nem követte nyomban és mindenütt a polgári és politikai egyenlőség is. A katholikusok politikai felszabadulása egyes államokban csak újabb keletű; még ma is létezik oly állam, ámbár csak egyetlen egy, New-Hampshire, a melynek alkotmánya a katholikusokat alkalmatlanoknak nyilvánítja a nyilvános ténykedések gyakorlására. *)

Az amerikai szövetség vallási rendszere némi módosítással több más államban is elfogadtatott.

Francziaországban a katholicismus 1789-ig államvallás volt, és Belgiumban egész a Francziországgal való egyesülésig, 1795-ig.2) Ezóta az egyház helyzete mindkét országban megváltozott a politikai intézményekkel együtt.

•) L. Revue catholique 1S71, 5. köt. 99. s köv. 1.

2) Itt meg- kell említenünk azon türelmetlenségi edictumot, mely Belgiumban II József által 1771-ben kihirdettetett és Frankenburg bíbor-