Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
333 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. kellene magunk felett, hogy megszabadíthassuk értelmünket és szivünket a minden oldalról körülvevő befolyásoktól, melyek Ítéletünket félrevezetik. Mert a mi századunk a visszatérő türelmetlenség százada. Ez a legyőzendő nehézség, a melyen oly sokan nem tudnak diadalmaskodni. Joggal mondhatta Cato 80 éves korában, midőn életének előbbi szakában elkövetett és előttünk ismeretlen kihágást vetettek szemére : „Nehéz életünkről számot adni oly emberek előtt, kik nem a mi századunkban éltek.“ Ha szabad volna eltekinteni azon idő szellemétől, melyben valami megtörtént, és azon különös körülményektől, melyek azt létrehozták, akkor az igazságtalanság és zsarnokság vádját mindenkire, még az Istenre is rá- slithetnők. Mielőtt annyi bölcs király, kiket a babonaság vádja éppen nem érhet, annyi jeles pápa, kik századaik díszei voltak, és oly sok, az egyház dicsőségét alkotó szent felett pál- czát törnénk, a mainál kissé higgadtabb bölcselettel és megfontolással kellene szemügyre venni azon tényt, melyről, hogy mindig és mindenütt létezett, tagadni nem lehet. Hiszen türelmetlenek voltak az óvilági görögök, rómaiak és zsidók is, és ma a 19. század immár közeledő alkonyán nem vagyunk attól annyira mentek, mint hinni szeretnők. A katholikusok felszabadítása Angliában és Irlandban csak nem rég történt meg és mily messze van még a tökéletességtől ; az orosz kormány oly botrányos módon indítja meg újra és újra az üldözést, a milyenre nem nyújt példát a történelem . . . Varsó falán, s az égő falvakon . . . Svédországban csak 1870. februártól lehet a két törvényhozó kamara tagja az olyan, a ki nem protestáns. Dániában még teljes érvényben vannak azon büntetések és jószágelkobzások, melyeket azokra szabtak ki, kik elegendő bátorsággal bírnak visszatérni az egyház kebelébe. Olaszország tömlöczbe zárva tartja a pápát, miután már kirabolta; Helvetia száműzte a püspököket és a papokat; Poroszország megváltoztatta 1850-iki alkotmányát, hogy rabigába hajthassa a katholicismust, és az alkotmány megváltoztatását követelik a belga liberálisok is, hogy megfoszthassák az egyházat szabadságától és a vallási ügyekben is az állam fensőbbségét juttassák érvényre.
