Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. 2 65 megvizsgáljuk, mindjárt eszünkbe ötlik, bogy mindannyi e kérdésre vezethető vissza : Mily jogai és kötelességei vannak a két hatalomnak egymás irányában ? Hogy e kérdést vég­legesen megoldhassuk, először elvont (abstract), azután con­cret álláspontra kell helyezkednünk, vagyis e jogokat és kö­telmeket két szempontból kell megvizsgálnunk, elvben és gyakorlatban. Mindenki belátja, hogy nagy különbség van az elv és annak gyakorlati alkalmazása között ; hogy más va­lami a jog és kötelesség elvont és föltétien elve, és ismét más a jog és kötelem gyakorlati alkalmazása, illetve tényleges teljesitése. Állapodjunk meg egy kissé e nagyfontosságu kü­lönbségnél. Az elvont (abstract) rendben összeesnek a jog és köte­lem a törvénynyel, a melyből származnak ; és éppen olyan állandók, mint maga a törvény. A való élet változásain ki- vül a jog és kötelem mindig ugyanaz marad ; ezek az emberi tettek változatlan előképei, a melyek megközelítésére mind­nyájunknak törekednünk kell. Ellenben a való (concret) lét­rendben bizonyos fokban alá vannak vetve a joggal felruhá­zott vagy kötelmekkel biró ember gyöngeségeinek és téve­déseinek ; sokszor elfelejtjük, félreismerjük vagy rosszul magyarázzuk. A gyakorlati életben való megvalósításukra a körülmények közvetlenül befolynak ; sokszor legyőzhetetlen akadályokkal állanak szemben, más esetben, jóllehet nem föltétlenül lehetetlenek, mégis a körülményekhez képest ve­szélyesek, vagy legalább haszontalanok és időszerűtlenek lehetnek. Szóval a jog és kötelem megvalósitása úgy ter­jedelemre mint módra nézve, függ a személyi, helyi, időbeli és más külső körülményektől. A jog és kötelem elve kétség­kívül nem tisztán eszményi, hanem valóságos gyakorlati elő­kép, s iparkodnunk kell, hogy mindig tökéletesebben és tökéletesebben valósítsuk meg; mindazonáltal e czélra csak a szeretet, igazságosság és okosság által megengedett eszkö­zöket használhatjuk. Hogy az egyház és állam egyesülését és elválását he­lyesen jellemezhessük, először kizárólag a kinyilatkoztatás vagy az isteni jog elveinek, azután a történeti állapotok és

Next

/
Oldalképek
Tartalom