Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)

Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio

220

MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM.

melylyel az egyházat felruházzák, bárhogy tüntessék is fel, mindig valóságos világi hatalom marad, igy tehát annak minden — hivő vagy pogány, — fejedelemre ki kell terjednie. Nekünk azonban, kik a közvetett hatalomban nem látunk egyebet, mint a kulcshatalom egyszerű gyakorlását, ez az ellenvetés nem okoz nagy nehézséget; mi a hitetlen uralkodókat nem vetjük alá az egyház lelki hatalmának, mivel ők nem tagjai a keresztény társaságnak. Azt azonban mindenesetre megengedjük, hogy lehetnek oly körülmények, midőn közvetve rájok is kiterjed az egyház hatalma ; de mi a „közvetett“ szó alatt mást értünk, mint Bellarmin. Ha a világi hatalom alattvalói keresztények és mint ilyenek alávet- vék az egyháznak, akkor uralkodójukhoz való viszonyaikat mindig a hit elvei és a lelki tekintély rendeletéi szerint kötelesek szabályozni. Fejedelmük pogány létére sem parancsolhat nekik olyat, a mi ellenkezik az evangéliummal. És ha törvények által kényszeritené őket arra, hogy lelkiismeretök ellen tegyenek s ha le akarná őket tántorítani az üdvösségre vezérlő útról, akkor az egyház segitségére jönne gyermekeinek és kijelentené, hogy az ilyen törvényeket olybá tekintsék, mintha nem is léteznének; sőt több nagyhírű hittudós nézete szerint azt is kijelenthetné, hogy oly hatalommal szemben, mely zsarnoksággá fajult, fel vannak mentve az engedelmesség köteléke alól ; a mint ezt majd a következő czikkben ki fogjuk fejteni. A mi a keresztény fejedelmeket illeti, azok az egyházba való belépésök által voltaképpen semmit sem veszitenek törvényes hatalmukból ; a vallással és erkölcscsel szemben semmi hatalommal sem bírnak; ily hatalmok soha sem volt és nem is lesz soha. Midőn az egyház Istentől kapott előjogánál fogva kötelességeiket meghatározza, ez által csak jogaik valódi határait szabja meg.

b) Ha minden dolog az erkölcsiség körébe tartozik, ugyan mi marad az állam hatalma alatt? — »He“ folytatják ellenfeleink, „ha az egyháza világi hatalom tényeit, azon ürügy alatt, hogy azok az erkölcsi törvénynyel és az üdvvel összefüggésben vannak, itélőszéke elé vonja, mi marad az államnak? Minden dolognak megvan