Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
196 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. ügyekre vonatkozó törvényeket és rendeleteket, a világi fejedelmek viszályait nem vonhatja itélöszéke elé stb., mindezt nem teheti egyenesen és közvetlenül; mindazonáltal lelki büntetésekkel vagy egyházi fenyítékkel (censura) sújthatja a bűnösöket, és ily módon kényszerítheti őket arra, hogy térjenek vissza az igazságosság és méltányosság útjára, és vonják vissza a vallással és a lelkek üdvével ellenkező rendele- teiket. Amint láthatni, az egyház e hatalma tisztán lelki hatalom ; k ö z v e 11 e n czélja lelki dolog, a tettek erkölcsi- sége és azoknak a valláshoz való viszonya. De éppen ezért, jóllehet közvetve, mégis kiterjeszkedik a világi dolgokra is, melyek az erkölcsiséggel összefüggésbe jöttek. Folyomány. — E harmadik rendszer legtöbb hive szerint e hatalomból szükségképpen következik, hogy az egyház bizonyos esetekben, ha a fejedelmek a vallással szemben súlyos kötelességmulasztást követnek el és javíthatatlanoknak bizonyulnak, őket közvetett módon hatalmuktól megfosztja, de közvetlenül ezt nem teheti, mert akkor a politikai rendben is fensőbb joghatósággal kellene bírnia. De a közvetett megfosztás módjára nézve némileg eltérnek egymástól. Némelyek azt mondják, hogy ily esetben az egyház feloldhatja az engedelmesség kötelékét, mely az alattvalókat uralkodójukhoz fűzi és őket a tett hüségeskü alól felmentheti ; mások azt állítják, hogy az egyháznak nincs joga ezen eskü alól fölmenteni és az engedelmesség kötelékét feloldani a szó szoros értelmében, hanem csak egyszerűen megállapítja és kihirdeti azon tényt, hogy az eskü és engedelmesség már többé nem köti az alattvalókat, és meghatározza azon eseteket, melyekben az uralkodó az isteni törvény erejénél fogva trónvesztetté lett. ,A pápának, — mondja Bianclii. — általában nincsen hatalma a királyokat letenni, sem az alattvalókat a hűség köteléke alól felszabadítani, hanem hatalma csakis annak meghatározására és kinyilvánítására terjed ki, hogy a vallás elvei szerint mily esetekben vesztik el a fejedelmek a trónhoz való jogukat, és mikor vannak felmentve alattvalóik az engedelmesség alól. Az egyházi hatalom csakis erre a kije-