Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Második könyv. A két hatalom kölcsönös viszonyai: különbsége, függetlensége, az egyház elsőbbsége, unio
190 MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. püspökökkel és a kánoni törvényekkel megteheti ; azonban rendkívüli esetekban mindezt jogosan megteheti, ha az ő közvetlen gondjaira hízott lelkek üdve és az egész egyház jóléte úgy kívánják. Következőleg a pápának a világi ügyekbe addig nem szabad beavatkoznia, mig az azok elintézésével megbízott fejedelem olyasmit nem tesz, a mi a vallással ellenkezik, vagy a mi arra czéloz, hogy a híveket leterelje az üdvösség útjáról; de ellenkező esetben a polgári ügyekre nézve is korlátlan hatalommal bir. Bellarmin szerint a pápa a lelki jólét érdekében minden hivő világi dolgaira vonatkozólag is korlátlan hatalommal intézkedhetik. 1) Okok. — Mikép jutott Bellarmin e rendszerhez ? Nézete szerint a két hatalom egymásközti viszonya ép olyan, mint à test és a lélek viszonya a természeti rendben. A test és a lélek az állatokban és angyalokban el van választva, de az emberben a személyiség (hypostasis) által egyesítve van. Ép igy van elkülönítve a két hatalom a hitetlen népeknél is ; mihelyt azonban egy nemzet az igazi vallást elfogadta, megszűnik az egyház és állam két valósággal különböző társaság lenni. „Unum corpus efficiunt . . . Utraque est pars ejusdem reipublicae christianae (egy testet képeznek, mindakettő ugyanazon keresztény társaságnak része).“ Ezáltal köztük egészen oly benső összeköttetés jön létre, a milyen az emberi test és lélek között van. Ezen pillanattól fogva a világi hatalom elveszti saját szabadságát és függetlenségét ; mert az egyház erkölcsi testében az alsóbb rész engedelmeskedni tartozik a felsőbbnek, ép úgy amint bennünk a test engedelmeskedni tartozik a léleknek. És valamint a lélek, ha saját üdve úgy kívánja, parancsolhat a testnek, büntetheti és kemény vezekléseket róhat rá, sőt ha. szükséges, még a csonkítástól és a haláltól sem borzad vissza, éppen lígy az egyházi hatalom, ha a vallás java kivánja „omni ratione et via“ (minden módon és utón) a polgári ügyekben ') Controv. de Rom. Pontifice, lib. V. cap. VI §. Explicanda. „Habet in ordine ad bonum spirituale summam potestatem disponendi de rebus temporalibus omnium Christianorum.'
