Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
131 MOULART, AZ EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM. azok az ocsmáuy tanok a rabszolgákról, a nőről, a gyermekről, az idegenekről, a család alapításáról s az államról ; azon hallatlan időtlenségek, melyek megfertőztetik Plato, Aristoteles s a pogány bölcsészek iratait. De talán felhozhatnák ellenünk néhány spiritualista bölcsész tanát, a kik napjainkban a nélkül, hogy ismerték volna a kereszténységet, vagy a kik ezt teljesen megvetették, az ész természetes világa mellett egyedül a természet tudományos vizsgálása által kifürkészték az embernek a családhoz való helyes viszonyát, a politikai társadalomra és az emberiségre vonatkozó általános kérdéseket. De ha e természetes erkölcsi rendszerben meg volna is a kívánatos tisztaság s teljesség, ha mindjárt nem is vádolhatnék nagy tévedésekről, számos hiányról, e példa még akkor sem bizonyítana semmit. Ne ámitsnk magunkat; a kereszténység nem volt ezen emberek előtt annyira ismeretlen, hogy el nem árasztotta volna őket is fényével. Oly társadalom keblén születtek, növekedtek, éltek, melybe az egyház annyira beplántálta Krisztus szellemét, hogy tudtukon kivül, talán akaratuk ellenére is tapasztalták annak üdvös befolyását. E következtetésre csakis oly társadalom példája jogosíthatna fel, hova a kinyilatkoztatás fénye még be nem hatolt. Sokkal több jogunk van nekünk tanunk igazságára következtetni azon körülményből, hogy a kereszténység keblében még most is egész csapat anyagelvü és istentagadó iró van, kik létünket a jelen élet szűk határai közé szorítván, egy jobb hazának létét tagadják, s a kik annyira mennek, hogy az embert az állatok színvonalára alacsonyitják, midőn élete szabályozását vágyaira és ösztöneire bizzák ; az ilyen bölcsészet igazán méltó a mormonokhoz és az indiánokhoz ! De megengedjük, hogy ők erkölcs dolgában kitűnő bi- rák ; mily módon fogadtatják el tanaikat más emberekkel ? Ki adott nekik erre jogot? Ki adott erre nézve megbízást? Nem lehet tehát kétségbe vonni, hogy okvetetlen szükséges egy élő tekintély, mely a tisztán természeti törvényt meghatározza s annak elfogadását keresztül vigye. b) A polgári hatalom nem teheti. — Mi czi9*
