Moulart Nándor J.: Az egyház és az állam. A két hatalom eredete - egymáshoz való viszonya, jogai és hatásköre. 1. kötet, 47. évfolyam (Budapest, Buschmann Nyomda, 1884)
Első könyv. A két társadalomról, a két hatalom sajátlagos eredetéről és szervezetéről - Második rész. Az állam
MUNKÁLATOK 47. ÉVFOLYAM. 76 log szól ellene ; állít valamit, de nem bizonyítja azt be ; a helyett, hogy czélját elérné, a mi éppen a tekintély erősítése volna, inkább megingat minden kormányt, lehetetlenné tevén törvényességük bebizonyítását. a) Igaz, hogy a család a társadalom előképe ; de a hasonlóság nem elég a jog megalapítására. — Kétségtelen, hogy az isteni hatalom jogait nem szabad az atyai hatalom jogaival összezavarni; mindkét tekintély faj szerint különböző erkölcsi tényező. Hogy erről meggyőződjünk, hogy a házi s nyilvános rend közt fenforgó különbséget megértsük, arra nézve elégséges, ha szemügyre veszsznk úgy egyiknek, mint másiknak egymástól elütő czéljait, alkotó törvényeinek különbözését, a kormányzás egymástól elütő módjait és eszközeit s a családi és polgári hatalom sajátos jogkörét. b) Másrészt a dolog természete is mutatja, hogy a gondviselés semmikép sem rendelte az atyai hatalmat a politikai hatalom forrásául. Ily természetű hatalom sem tovább nem terjeszkedhetnék, sem törvényességét nem igazolhatná. Ha az atyai hatalom egyszerű kiszélesítése volna, akkor a polgári hatalomnak is a származás és vér szerinti rendet kellene követnie ; az ily uralkodó csakis az ugyanazon törzsből sarjadzott családok fölött birna jogos hatalommal : ámde a nemzetek különféle családokból alakulnak. Ez utón teljesen megfejthetjük valamely aggastyán vagy patriarcha kis birodalmának keletkezését, ki két vagy három tőle származott nemzedék fölött uralkodik, halálával azonban tekintélye vele együtt eltűnik. — Melyik család vagy egyén emelhetné föl magát, vagy igényelhetné a főhatalmat a természeti jog alapján? ki venné föl különösen a főhatalmat, ha egyszer a családok elváltak, eloszoltak s megszaporodván különféle országokban szétterjedtek? ... Az általunk megtámadott vélemény sem a szentirásban, sem a hagyományban nem található fel. Szent Tamás mondja ugyan, hogy van bizonyos hasonlóság a családi s nyilvános hatalom között, de rögtön hozzáteszi, hogy a kettő közt valóságos különbség forog fönn. A i) De regimine princip. lib. I. cap. I.
