Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

VIL

Az anyagi elv a protestantismusban.

A HITUJITÓK TANÍTÁSA A MEGIGAZUIiÁSBÓL.----ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI. ---- Az EGYEZTETŐ HITTUDOMÁNY.

reformátorok anyagi elve két mozzanatot zár magába: a tárgyilagost és az alanyit. Azt Krisztus igazságossága, ezt a hit képezi, a melynek fejében megnyerjük amazt. Luther csak 1520-ban értette meg ezen «fő czikkelyt.» «Azért nagy intelem és mennyei bölcsesség van abban, hogy mi azon hiedelemben vagyunk, miszerint igazságosságunk, üdvünk és vigaszunk nemfüggtölünk, s hogy az Isten előtt igazak, kedvesek, szentek és bölcsek vagyunk s mégis hiú vétkek-, igazságtalanság- s esztelenséggel vagyunk telve. »1 így lesz Krisztus a hit által átölelve a mi igazságosságunk! a hit megragadja Krisztust s fogva tartja «mint a drága követ a gyűrű ; »2 a kit oly állapotban talál Isten, hogy a hit által Krisztust szivében birja, azt igaznak tartja. A megigazulás ezen tana egyáltalában nem az egyházi tan elfogadása, (fides historica), hanem a csalhatatlan bizonyosság, hogy Isten vétkeimet nem veszi számba (fides fiducialis).3 «Ezen hitczikkelyből, ha mindjárt törik-sza- kad, semmit sem lehet engedni. Ezen hitczikkelyen alapszik mindaz, a mit a pápa, az ördög és a világ ellen tanítunk és elő- * *

1 W. W. XIV. 181.

* Inclusam annulus gemmam tenet. Ad Galat. Comment. I. 195. 8 Ápol. in. 183 ; IV. 60.