Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)
Énekköltészet a második időszakban
410 MUNKÁLATOK 46. BVK. úgy mond, — hogy valamelyik jeles egyházi költőnk, ki a kántorok szükségletét szem előtt tartva, egy népszerű búcsúztatókat tartalmazó könyv megírására vállalkozik, igen hasznos lenne, ha n em kisszámú jeles egyházi költőink néha- néha egy-egy műv el útba igazítanák az e téren járatlan kántorokat, melyet még a jártasabbak is bálával fogadnának“ 1 Ulrich István félegyházi kántor is hozzászólván a kérdéshez1 2 3 Kuthennak jóakarata véleményét több pontban félreértette. Ennek folytán Kutlien kényszerítve érezte magát még egyszer nyilatkozni, mikor is a búcsúztatókra vonatkozó véleményét következőleg fejtette ki : „ Az egyház hallgatag beleegyezését, a kántor urak állapotát s a nép feltétlen ragaszkodását ez ősrégi szokáshoz tekintetbe véve, méltán kérdhetjük, iidvös-e s a legrosszabb hatás előidézése nélkül lehet-e a kedvelt öreg fát egy csapással kidönteni, a búcsúztatókat egyszerre betiltani, megszüntetni? Határozott nemmel felelünk. A javításokat azonban feltétlen követeli a kor.3 Az óhajtott javítás sikeres keresztülvitelét Ciliikó Sándor szeged-belvárosi kántor eszközölte, kinek 1866-ban megjelent „Gyászbucsuhangjai“ nagymérvű haladást tiintetnek fel a búcsúztatók nemesbiilése felé. Ő ugyanis — Szilvásy Sándor czélszerű iudítványa szerint— akkor élő legjelesebb egyházi költőinket (Mindszenty, Kútkén, Garay A., Gyurinka Antal, Horváth Károly) s jeles képzettségű férfiakat, legnagyobb részben kántorokat (Ulrich István, Sohlya Antal, Mezey János, Szilvásy Sándor, Kóczián Ferencz, Döme Mór, Kocsis Pál, Ferencsik János, Czapik János stb. stb.) szólított fel közreműködésre. Szem előtt tartva az osztály- és rangkiilönb- séget, az emelkedettebb felfogású énekeket az említett egyházi költők, a népies darabokat pedig (ilyenek képezik a gyűjtemény legnagyobb ré zét) a nevezett kántorok írták.— Balogh János, jelenleg kunszentmiklósi plébános hasonló 1 Visszhang Kútkénhez, a költőhöz, a búcsúztatók tárgyában. Tanod. Lapok. 1866. 20. sz. 2 Hozzászólás a búcsúztatókról. Tan. L. 1866. 21. sz. 3 Még egyszer a búcsúztatókról. Tan. L. 1866. 25. 26. sz.
