Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Az egyh. költészet időszaka

KATII. VALLÁSOS KÖLTÉSZETÜNK A JELEN SZAZADBAN. 333

örökség gyanánt szándékoznak az utódokra áthagyományozni szivök aranybányájának eddig még nyilvánosságra nem hozott kincseit ? ?

Kemenessel kapcsolatban a veszprémi egyházmegyéből megemlítjük még a következőket :

Jdnossy Gusztáv, jelenleg veszprémi kanonok, pápai kamarás s a Kisfaludy-társaság tagja. Született 1841-ben Veszprémben, fölszenteltetett 1863-ban. Néhány évi nevelői pályáját leszámítva egész a legutóbbi évig a püspöki udvarban előbb levéltárnoki, majd titkári minőségben volt alkalmazva. írói pályája kezdetén eredeti művekkel lépett fel, melyek közt több vallásos irányú költemény is (A hit, A babyloni fogság után, Ábránd és élet — az 1860-ik évi Figyelőben, Somogyi Emlényben stb.) találkozott. Utóbb azonban kizárólag külföldi költők műveinek nyelvünkre való áttételével foglalkozott (Nyugat költőiből 1867) sez által egyházi költészetünket is több jeles termékkel gazdagította.

Kiss József (1853—1880), álnéven Csepregi. A veszprémi megyének korán elhunyt szépreményű papja. Felszenteltetése után halálos betegség vett rajta erőt, mely sírba döntötte a tehetséges ifjú levitát, ki még zsenge áldozatát sem mutathatta be az Úrnak. Az egyházi költészet égi nemtőjének már jóval előbb áldozgatott ; különösen a budapesti papnövendékek magyar egyházirodalmi iskolájában tüntette ki magát emelkedett felfogású, könnyed menetű, lendületes s népies zamatú költeményeivel, melyekben egy nemes szív gazdag érzelemvilága tükröződik vissza bájoló szépségben,mintáz alföldi rónákon lebegő délibáb.