Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

Az egyh. költészet időszaka

246

MUNKÁLATOK 46. ÉVI'.

szépségének s életboldogitó tanainak fényes sugarait. Egy ily társulat mindenesetre méltóbban tolmácsolná a halhatatlan költő iránti kegyeletet, mint a hatvani temetőben sírja fölé állított egyszerű emlékkő.

Az erdélyi irodalmi egylet (1878 óta) leginkább közlönye a «Közmüvelődés»s önálló kötetek kiadása által (Székely ezimbaloinhangok. V. Csiszér Jánostól) gyakorol hatást egyházi költészetünk elterjedésére.

Végre ide vonatkozólag megemlítjük, hogy a nagyváradi egyházmegyében Ho ványi Ferencz (meghalt 1861-ben, mint nagyváradi kanonok) buzgólkodása folytán már a negyvenes években alakult irodalmi egylet, mely azonban rövid életű fennállása alatt számba vehető befolyást nem igen gyakorolt egyházi költészetünkre.

II. Korunk egyházi költészetének fejlődésében nem szabad tudatlanra vennünk az egyházi lapokat s folyóiratokat sem, melyek t. i. az egyházköltészeti termékek elterjesztésének s a nagy közönséggel való megismertetésének fő eszközlői. Ide tartoznak :

A «Religió és Nevelés» (1851-től kezdve «Religió») czimű egyházi lap, melyet a negyvenes évek elején Szaniszló Ferencz később nagyváradi püspök indított meg. A negyvenes években e lap dajkálta fejlődésnek indult egyházi költészetünket. E lap hasábjain jelentek meg legelőször Egyed Antal, Sujánszky, Tárkányi zsoltárfordításai, s ez utóbbinak az ének- javitásra vonatkozó kísérletei. A szerkesztők a következő években is (egész 1858-ig) szívesen nyitottak tért a vallásos irányú költeményeknek, különösen Zalka János, jelenleg győri püspök, akkor egyetemi tanár szerzett magának e tekintetben érdemeket az által, hogy a beküldött költeményeket szives készséggel közölvén, buzditólag hatott a költői tehetségekre. Az ő szerkesztése alatt jelent meg legtöbb költemény a «Religió »-ban.

A Szent-István-társulat által 1852-ben meginditott «Családi Lapok» (szerk. Klezsó József,Ney Ferencz, ismét Klezsó József, Somogyi Károly), az ötvenes éveknek egyik legtapintatosabban szerkesztett szépirodalmi közlönye, az egyházi költészet emelkedésére is üdvös hatással volt. A szunnya-