Munkálatok - 46. évfolyam (Budapest, Wilckens és Waidl, 1883)

A vallási költészet időszaka

214

MUNKÁLATOK 46. ÉVŰ.

Pados János (1820—).

Fehérmegyei áldozár. A szabadságharcz után három évig politikai fogoly volt, jelenleg nyugalmazott plébános.

Költészetének alaphangja a hazafias busongás. Költeményeiben azonban csak ritkán találja el a természetes, közvetlen hangot; érzéseiben úgy mint kifejezéseiben gyakran dagályos. Csekély számú vallási énekeit (Reggeli ének, Magyarország királynéjához) ellenkezőleg igazi bensőség s nemes egyszerűség jellemzi. Azon költeményei, melyekben általános, elvont eszméket tesz költői feldolgozás tárgyaivá (Boldogság, Állhatatosság, Halhatatlanság) eredeti, emelkedett felfogásról nem igen tanúskodnak.

* *

*

Az említetteken kívül vallási költészetünk emelésére ki- sebb-nagyobb mértékben közreműködtek a következők is:

Vass László (1780—1842) egyetemi tanár. — Buczy Emil (1782—1839) előbb kegyesrendű tag, később erdélyi kanonok.— Gruzmics Izid or (1786—1439), bakonybéli apát. — Farkas Imre (1788—1866), székesfehérvári püspök.— Katona Dénes (1782 — 1874), kegyesrendi. Szent István király életét «Első magyar király“ czimű vitézi versezetben dolgozta fel epos tárgyává. —Szakácsi Vitus(1789—1870), minorita; vallásos költeményein kiviil több humorisztikus verset is hagyott maga után. — Deáky Zsigmond (1795— 1872) caesaropölisi czimz. püspök s győri kanonok. — G r y- naeus Alajos (1804—1859), a pesti egyetemnél hittanár, később szatmári kanonok- Több lyrai művet, tankölteményt s ifjúsági verset irt, melyekben a valláserkölcsi irány mindig túlsúlyban van.— Fábián István (1809—1871), győri kanonok. — Pauer János (1814—) jelenleg székesfehérvári püspök. Szabó József (1812—1882) szatmármegyei pap. Kiváló költeményei által Vörösmarty és Petőfy figyelmét is magára vonta, sőt ama két lángszellem barátságát is kiérdemelte. »Ki-